Utoljára 2013 közepén nőtt olyan lassan a magyar gazdaság, mint idén márciusban a Világgazdaság konjunktúraindexe szerint. A gyorsulási irányadó (GYIA) 2,2 százalékos növekedést mutatott az előző év azonos időszakáéhoz képest, ez jelentős fékezés az év első hónapjaiban látott 2,7 százalék körüli ütemhez viszonyítva. Februárhoz képest 0,26 százalékkal visszaesett a GYIA, ami különösen aggasztó annak fényében, hogy havi alapú csökkenésre utoljára 2012-ben, a W alakú recesszióból (vagyis a világgazdasági válságot követő második visszaesésből) való kilábalás közepette volt példa.
A magyar gazdaság bővülése 2014 közepe óta – kisebb hullámzásokkal tarkítva ugyan, de – mérséklődik: másfél éve még 4 százalékkal növekedett a GYIA éves alapon, tavaly viszont több olyan hónapot is láthattunk, amikor a 3 százalékot sem érte el a növekedés.
A GYIA márciusi adatai arra utalnak, hogy a magyar gazdaság növekedés kilátásai folyamatosan romlanak, miután a makrogazdasági részindexek kedvezőtlenül teljesítettek. A tíz komponens közül négy javította, öt rontotta, míg egy nem befolyásolta a főindex alakulását.
A pénzügyi indikátorok közül a reálkamat csökkenése, a pénzkínálat növekedése és a BUX index emelkedése felfelé mozdította a GYIA-t. A kedvező folyamatok többsége a Magyar Nemzeti Bank (MNB) laza monetáris politikájának és az alacsony inflációnak köszönhető. A rövid és a hosszú lejáratú kötvények közötti kamatkülönbség ugyanakkor emelkedett, valamint az Ifo-index visszaesése is lefelé húzta a mutatót.
Így készül a GYIA
A gyorsulási irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló, leadingindikátor típusú mutató, amelyet a nemzeti összterméket, a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre.A gyorsulási irányadó az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A GYIA a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi, és a súlyok a legjobban illeszkedő modellt követik (www.vg.hu/gyiamutato).
A makromutatók alapján a gazdaság ennél is gyengébb lábakon áll. Az öt komponens közül mindössze a reálkeresetek emelkedése segítette a növekedést, a fogyasztási hitelek állománya visszaesett, az ipari termelés volumene csökkent, és a rendelésállomány is kedvezőtlenül alakult. A munkakeresés átlagos időtartama 19,2 hónapon stagnált, vagyis ez a részindex nem befolyásolta a növekedés ütemét.
Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a tavalyi 2,9 százalékos GDP-növekedés után idén már nem lesz ilyen gyors a bővülés. Elemzők 2,2-2,4 százalékos növekedésre számítanak az idei évre, és a lassulást az eddig beérkezett makroadatok is megerősítik: az év első hónapjában zuhant az építőipar az uniós források megcsappanása miatt, alig nőtt az ipari termelés, és a kiskereskedelmi forgalom bővülése is lelassult. Túlzott aggodalomra azonban egyelőre nincs ok: az ipar valószínűleg az autógyárak hosszabb téli leállása miatt gyengélkedik, a reálkeresetek növekedése pedig az év egészében érdemben növelheti a fogyasztást, ami a gazdaság motorja lehet idén. A kiskereskedelem lassulása pedig részben minden bizonnyal csak a statisztika fintora, hiszen az online kasszák fehérítő hatása (amely abban nyilvánult meg, hogy több számlát kaptak a vásárlók) kifutott.
Az év első két hónapjában még segíthetett az „áthúzódó hatás”, vagyis a tavalyi év utolsó három hónapjában tapasztalt erős, 3,2 százalékos mostanra azonban ez egyre kevésbé érezhető. A növekedési ütem lassulásában fontos szerepet játszik, hogy idén átmenetileg visszaesik az EU-források lehívása, jövőre azonban új lendületet vesz az felhasználása, így ismét 3 százalék közelébe kerülhet a növekedési ütem.
A gyorsulási irányadó az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A GYIA a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi, és a súlyok a legjobban illeszkedő modellt követik (www.vg.hu/gyiamutato). -->
