A jegybank bedurrantja a Bubor-piacot

Már csak egy vagy legfeljebb két kamatcsökkenés várható – ez rajzolódik ki Nagy Márton tegnapi szavaiból. Az MNB alelnöke újságíróknak arról beszélt, hogy a piac túlszaladt. Néhány elemző azt várja, hogy a kedden 1,2 százalékról 1,05-re csökkentett ráta akár le is feleződhet, de Nagy szavai alapján 0,9 vagy 0,75 százalékon lesz a ciklus alja. Az MNB keddi közleménye úgy fogalmaz, hogy „további, kismértékű kamatcsökkentés” várható, ami arra utal, hogy nagyobb esélye lehet az egyetlen vágásnak, hiszen nem használtak többes számot.
„Nem az elérhető legalacsonyabb kamatszintre szeretnénk lecsökkentetni a rátát, hanem olyanra, amely a teljes előrejelzési időszakban (vagyis 2018 közepéig) fenntartható” – fogalmazott Nagy Márton. A folyamatokat azonban elemzők szerint a költségvetés is felülírhatja.
A kormánynál a fegyver
Az áfa csökkentése lefelé szorítja ugyan az inflációt, ami egyszeri hatás, de a bérek elmúlt hónapokban látott emelkedése növeli – mondta a Világgazdaság kérdésére Nagy Márton, és utóbbit szerinte sokan kevésbé veszik figyelembe. „Az év első két hónapjának adatai alapján a bérnövekedés magasabb, mint az előrejelzésünk, és akár 5 százalékos is lehet a versenyszférában – vélekedett, így nem biztos, hogy az MNB lefelé viszi az inflációs előrejelzését az áfa csökkenése miatt. – Amit a monetáris politika tudott, azt nagyrészt megtette a kondíciók lazításával. A sokkal erősebb fegyver a fiskális politika kezében van, és a 2017-es költségvetés tervezetében jelentős élénkítés szerepel” – emelte ki, utalva a nagyobb hiánycélra.
Kivezetik az önfinanszírozást
Az egyik legfontosabb nem konvencionális eszközt, az önfinanszírozást – amelynek keretében állampapír-vásárlásra késztették a bankokat – hamarosan kivezetik. Nagy Márton szavai szerint erről május 10-én dönt a monetáris tanács, de „nem egyik napról a másikra” fogják befejezni a programot. Szerinte az ehhez köthető kamatcsereügyletek nem korlátozták az MNB-t a monetáris politikában, és nem az elmúlt hetek kritikái miatt fejezik be a programot. A Standard & Poor’s hitelminősítő például olyan kockázatosnak látja a programot, hogy azt a felminősítés egyik akadályának nevezte meg.
Nagy Márton az önfinanszírozási program vitája kapcsán utalt Surányi György korábbi jegybankelnök és Várhegyi Éva, a Pénzügykutató tudományos tanácsadójának a Világgazdaságban megjelent cikkeire, akik úgy vélik, hogy az MNB-t nyereségérdekeltté tették a nem konvencionális eszközök, ami korlátozhatja abban a jegybankot, hogy kellő rugalmassággal reagáljon. Várhegyi érvelése szerint az MNB mérlegébe ezzel kamatkockázat került, ami megakadályozhatja a kamatok emelését. Nagy Márton azonban úgy véli, hogy ez nem jelent problémát, mert a kamatcsereügyletek pár éven belül kikerülnek az MNB mérlegéből, s nem lesz veszteséges kamatemelés esetén sem. „Ha emelni kell [a kamatot], akkor emelni fogunk” – hangsúlyozta.
Nagy kiemelte, hogy óvatosan már elkezdték kivezetni a kamatcsereügyleteket januártól, de ezt „csendben” kellett megtenni, hogy ne okozzon problémát a piacon. Most a külföldiek „egyedül maradtak” az állampapírpiac hosszú végén, s miután a program kivezetése tart, így nem várható a hozamok további csökkenése. Mi több, szakértők szerint hozamemelkedés lesz. Ugyanakkor a kamatciklus befejezése után akár újabb nem konvencionális intézkedések is jöhetnek.
Lemossák a szégyent
Az MNB ezen túlmenően is aktív marad, hiszen május 2-án indul a Bubor-program. Kötelező árjegyzés lesz az egy- és a három hónapos Buborra, amelynek célja, hogy elszakadjon az alapkamattól, s valódi bankközi kamattá váljon. „Ha nem lesz forgalom, akkor nemcsak kötelező árjegyzést vezetünk be, hanem ügyletkötéseket is” – emelte ki.
Elismerte, a Bubor-program fáj a bankoknak, de „szégyen”, hogy a piac nem működik. A bankoknak nem lesz más választásunk, mint hogy fejlesszék a Bubor-piacot, s ezzel „lemossuk azt a szégyent, hogy nem működik a bankközi kamatpiac”. Tizenkét banknak kötelező lesz az árjegyzés. „Negatívan fogadták a bankok a programot, mert költséget jelent számukra, de mostanra már kooperatívak.”

Nem lesz árfolyamküszöb

Teljesen kizárható az euró-forint árfolyamküszöb bevezetése – mondta Nagy Márton. A piacon olyan spekulációk kezdtek kialakulni, hogy a MNB 310-es szinten meghatároz egy küszöböt, amelynél erősebb forintkurzust nem fog megengedni. Nagy most ezt a spekulációt cáfolta, s kiemelte: nem hiszünk a cseh példában, ahol a jegybank nem engedi erősödni a koronát. (A cseh jegybank 27-es euró-korona kurzuson vezetett be minimális küszöböt.) Nagy Márton azonban úgy fogalmazott: a cseh jegybank mérlege felfúvódik a devizatartalék növekedése miatt, az MNB-nek viszont ezzel ellentétes céljai vannak.