BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A rendkívüli tartalék harmada már oda

Közel 250 milliárd forintot mozgatott meg az idei költségvetésben a kormány eddig. A rendkívüli tartalék harmada már elfogyott, a tavalyi maradványokat is felhasználták, és jelentős az az összeg is, amelyet már most a többletbevételek terhére költöttek el.

Harmadolta a Nemzeti Olimpiai Központ, vagyis a Puskás stadion és környezete megújítására elkülönített forrást a kormány: az Országgyűlés megszavazott ugyan e célra közel 36 milliárd forintot, ám ebből csaknem 21,6 milliárdot másra fordítanak. A legnagyobb összeget, 17 milliárd forintot egy időközben fontosabbá vált célra, a jövő évi budapesti és balatonfüredi úszó-világbajnokság helyszíneinek fejlesztésére csoportosított át a kabinet, de jutott az újfehértói és az érdi sportközpontra, valamint a fejlesztési tárca működési kiadásainak kiegészítésére is.

A Világgazdaság összesítése szerint a kabinet április közepéig 250 milliárd forintot mozgatott meg a költségvetésben, holott az államháztartási törvény módosítása – amely felhatalmazást ad a kormánynak, hogy ha a hiánycélt betartja, tulajdonképpen arra költsön, amire akar – csak most kedden lépett hatályba. Ám ez nem jelentett akadályt: a költségvetésben keletkező többletbevételek országgyűlési felhatalmazás nélküli felhasználását lehetővé tevő rendelkezés híján is már előre költött a pluszból a kabinet. A trükk az volt, hogy a rendelkezésekben csak annyit határoztak meg: egyes célokra mennyi pénzt szánnak, és közölték, hogy a forrás biztosítása a nemzetgazdasági miniszter feladata lesz.

A kormány az eltelt bő három hónapban 63,4 milliárd forintot költött el úgy, hogy nem mondta meg, miből lehet fedezni ezeket a kiadásokat. (Érdekes összefüggés, hogy a hiánycél veszélyeztetése nélkül felhasználható többletbevételek nagyjából ekkorák lehettek az első három hónapban.) A legnagyobb tétel az 1956-os emlékév megünneplése: itt 12 milliárd forintra van szükség, amiből 3 milliárdot később a rendkívüli tartalék terhére biztosítottak. De meg kell találni 9,5 milliárd forint forrást arra is, hogy pótolják a hipermarketláncoktól korábban beszedni vágyott magasabb élelmiszer-felügyeleti díjat.

A büdzsé módosításainak zömét látszólag az átcsoportosítások teszik ki: a kormány határozataival összesen 135 milliárd forintot rendezett át, ám ebből 25 milliárd inkább átnevezésnek tekinthető (a Modern Városok programra elkülönített összegből jutott a megyei jogú városok fejlesztésére, ami ugyanazt jelenti), míg a maradék nagy részét – 96 milliárdot – a közútfejlesztési program átszabása teszi ki.

A kabinet előszeretettel nyúlt a tavalyi maradványokhoz is: mindösszesen 37,7 milliárd forint felhasználását engedélyezte eddig a beragadt pénzekből, és persze ott volt mindenre a rendkívüli tartalékkeret is. A százmilliárdos elkülönített keret elvben a váratlan kiadásokra szól, ám a kormány szívesen finanszíroz olyan kiadásokat ebből, amelyeket elfelejtettek beleírni a büdzsébe: ilyen például a Kossuth- és Széchenyi-díjak kerete, amelyre 57 millió forintot kellett elkülöníteni. A maradvány- és tartalékfelhasználások legnagyobb nyertese a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő lett, amely 26 milliárd forinttal növelte kiadásai kereteit. Előkelő helyen végzett a külön pénzekért folytatott csatában a Miniszterelnökség is, összesen közel 8 milliárd forinttal emelték a kiadási keretét. Egy szerdán megjelent határozattal 299 millió forintot kapott a vészhelyzetekre elkülönített tartalékból a Miniszterelnöki Kabinetiroda a felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok megvalósítására (az nem derül ki a határozatból, milyen szervezetekről és programokról van szó).

Annyi biztos: a rendkívüli keret harmadát már elköltötte a kormány. Kész szerencse, hogy módosították az erre vonatkozó rendelkezéseket is keddi hatállyal, így most már az első fél évben a kabinet a rendkívüli tartalék több mint 40 százalékának felhasználásáról is dönthet, ha a pénzt csak a második fél évben költik majd el.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek