Csökkentek az árak

Ismét csökkennek a fogyasztói árak Magyarországon, márciusban 0,2 százalékkal esett az év/éves index a februári 0,3 százalékos emelkedés után. Így az MNB biztosan folytatja a monetáris lazítást, és meglehet, jobban igyekszik inflációt generálni a forint gyengítésén keresztül.

A fogyasztói árindexet az taszította mélybe, hogy az üzemanyagokért 15 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve. Ezt leszámítva azonban érezhető némi inflációs nyomás. A maginfláció (ami kiszűri az energiaárak hatását) 1,3 százalékkal emelkedett márciusban a februári 1,4 százalék után.

A cigaretta ára 4,5 százalékkal emelkedett, de a tartós fogyasztási cikkekért és a szolgáltatásokért is többet kellett fizetni, mint egy évvel korábban, kismértékben a ruhák is drágultak. Az élelmiszerek ára 0,7 százalékkal nőtt az idényárasok két számjegyű drágulása miatt, a sertéshús viszont 20 százalékkal olcsóbb lett az áfacsökkentés miatt. Ennek hatására a többi hús ára is 2-4 százalék közötti esést mutatott.

A következő hónapokban ellentétes hatások határozhatják meg az inflációt. A keresetek érdemi emelkedése magával húzza a keresletet, ami emelheti az árakat. Importált infláció gyakorlatilag nincs, a globális nyersanyagárak alacsony szinten maradhatnak. Ez utóbbi elsősorban a benzin árán keresztül lefelé húzza az indexet, miután az üzemanyagárak több mint 8 százalékos súllyal szerepelnek benne.

VG-szakértő: Gárgyán Eszter, a Citi vezető közgazdásza

A fogyasztói árindex a következő hónapokban még mélyebbre csúszhat a negatív tartományba, és várhatóan csak szeptemberben mérnek újra áremelkedést. Az olajárak növekedésével párhuzamosan 1,8 százalékra emelkedhet az infláció az év végére, 2017-ben pedig 2,5 százalékos árindex várható, ami elmarad az MNB céljától. A jegybank ezért a mostani 1,2 százalékos szintről 0,75-re csökkentheti az alapkamatot júniusra 15 bázispontos lépésekkel, hogy lazítsanak a monetáris kondíción és emeljék az euró/forint árfolyamát.