Egyre erősödnek a globális kölcsönhatások
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAhogy a feltörekvő országok egyre jobban bekapcsolódnak a globális gazdasági folyamatokba, úgy gyakorolnak mind nagyobb hatást nemcsak szűkebb környezetükre, hanem a fejlett térség pénzpiacaira is. A nyolcvanas évek latin-amerikai, majd a kilencvenes esztendők mexikói, ázsiai és orosz válságai voltaképpen már előre jelezték, mi várható, és milyen pénzügyi mozgások tekinthetők majd normálisnak a jövőben.
A jövő heti tavaszi ülésszakára készülő Nemzetközi Valutaalap (IMF) hétfőn tette közzé a pénzügyi stabilitási jelentésének analitikus fejezeteit. A feltörekvő országokból induló és más térségekre átterjedő hatások növekvő fontosságával foglalkozó rész emlékeztet rá: a kereskedés felfüggesztése a kínai tőzsdén január elején súlyosan érintette az amerikai és az európai börzéket és árfolyamokat. Hasonlóképpen tavaly augusztusban a jüan árfolyamrendszerében bejelentett változások viharokat kavartak távoli vidékeken is. Ez azért is mind kevésbé meglepő, mert az utóbbi tizenöt évben a globális növekedés felét a feltörekvő országok adták, amelyek a világ bruttó hazai termékének (GDP) 38 százalékát állítják elő. A részvénypiacok és árfolyamok kilengéseire, az árak alakulására a nemzetközi folyamatok fejtik ki a legnagyobb nyomást, a mozgások harminc-negyven százaléka tulajdonítható a feltörekvő piacoknak.
Ebből az következik az IMF szakértői szerint, hogy a makrogazdasági-pénzügyi környezet csak a feltörekvő piacok elemzésével együtt vehető számba, és a fejlett államoknak fel kell készülniük arra, hogy intézkedéseik egyrészt lecsapódnak a feltörekvő országokban, másrészt onnan visszaáramlanak. Ezért van mind nagyobb szükség a nemzetközi egyeztetésekre. A döntéshozóknak sokkal pontosabb képet kellene alkotniuk a tőkeáramlásokról, a közvetítő közegről – vagyis a bankok, az intézményi befektetők és a befektetési alapok tevékenységéről –, valamint sokkal nagyobb figyelmet érdemes fordítani a vállalatok eladósodására mint a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatra. Végül az IMF leszögezi: minthogy Kína egyre nagyobb szerepet játszik a globális pénzügyi rendszerben, ezért politikájának változásáról időben és világosan tájékoztatnia kellene az érdekelteket a vad piaci reakciók elkerülése végett.
