Egyre óvatosabb a Fed

Bő három héttel azt követően, hogy a Janet Yellen vezette Federal Reserve (Fed) regionális vezetői vérmes kamatemelési reményeket kezdtek táplálni a kedvező munkaerő-piaci helyzet és az éledezni látszó infláció miatt, a helyzet mintha megint alapvetően megváltozna. Igaz, március végén Janet Yellen nagy figyelmet keltő beszédében rendkívül óvatosan fogalmazott, és lényegében kizárta az áprilisi, de talán még a júniusi kamatemelés eshetőségét is, mert a munkaerőpiacon még mindig akad bőven kihasználatlan kapacitás, az inflációs élénkülés átmenetinek bizonyulhat.

A jövő heti ülés előtt megszólaló jegybanki vezetők már kivétel nélkül visszafogottan nyilatkoznak. Például Dennis Lockhart, az atlantai Fed irányítója kifejezetten ellenzi, hogy belátható időn belül módosítsanak a 0,25 és 0,50 százalék közé eső irányadó célsávon. Ráadásul éppen az atlantai intézmény modellszámításai szoktak a valósághoz a legközelebb állni, és itt most a szakértők úgy vélik, hogy az USA gazdasága az első negyedévben csak 0,3 százalékos éves iramban bővülhetett. Ez alátámasztja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaszi prognózisát is, amely szintén valamivel szerényebb ütemet jelez, mint januárban.

Az ötszázalékos munkanélküliségi ráta kedvező, ám Eris Rosengren, a bostoni Fed elnöke azt mondja, akkor lenne elégedett, ha az arány 4,7 százalékra esne. Egyben hozzátette: a piac alábecsüli a Fed által megrajzolt, erre az évre két emelést vizionáló monetáris politikát, amikor 2016-ra nem is vár magasabb kamatot. Valóban, ahhoz képest, hogy januárban még 75 százalékos valószínűséggel várták a befektetők a legkésőbb júniusi emelést, ma már csak 12 százalékos esélyt adnak. Sarah Hewin, a Standard Chartered vezető elemzője a Bloomberg tévében azt fejtette ki, hogy a Fed egyáltalán nem szigorít idén, mert az eleve erőtlen fellendülést már alig táplálja valami. A fogyasztás, a kiskereskedelem, a feldolgozóipar és a beruházás gyengül, az export meg nem húzóerő az amerikai gazdaság számára. A belső növekedési források apadoznak, amit az inflációban látunk, az bizony csak átmeneti jelenség.

A fogyasztói árindex (CPI) éves üteme is kissé lassult 0,9 százalékra, igaz, az élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított magmutató 2,2 százalék, de a februári 2,3 százalékhoz képest ez is mérséklődésre utal. A kétszázalékos célt azonban a Fed által elsődlegesen figyelt egyéni fogyasztási kiadások árindexének (PCE) kellene teljesítenie, de ez csak egy százaléknál tart, a magja viszont 1,7 százaléknál.

Lazít a svéd jegybank

A bizonytalan világgazdasági kilátások és számos jegybank laza monetáris politikája miatt a svéd jegybank csütörtökön a mennyiségi lazítási program bővítését határozta el, miközben érvényben hagyta a mínusz 0,5 százalékos alapkamatot. Az év végéig 45 milliárd koronával többet, összesen 245 milliárdot költ értékpapírok vásárlására, hogy a négy százalék körüli iramot diktáló gazdaságot megvédje az árfolyam megerősödésétől, ösztönözze az idén is a kétszázalékos cél alatt maradó inflációt. A Riksbank által számított maginfláció valamikor a jövő év közepén érheti el a célt.