IMF: figyelni kell a feltörekvő országokra

Ahogy a feltörekvő országok egyre jobban bekapcsolódnak a globális gazdasági folyamatokba, úgy gyakorolnak mind nagyobb hatást nemcsak szűkebb környezetükre, hanem a fejlett térség pénzpiacaira is. A nyolcvanas évek latin-amerikai, majd a kilencvenes esztendők mexikói, ázsiai és orosz válságai voltaképpen már előre jelezték, mi várható, s milyen pénzügyi mozgások tekinthetők majd normálisnak a jövőben. A tavaszi ülésszakára készülő Nemzetközi Valutaalap (IMF) most tette közzé a pénzügyi stabilitási jelentésének analitikus fejezeteit.

A feltörekvő országokból induló és más térségekre átterjedő hatások növekvő fontosságával foglalkozó rész emlékeztet rá: a kereskedés felfüggesztése a kínai tőzsdén január elején súlyosan érintette az amerikai és az európai börzéket és árfolyamokat. Hasonlóképpen, tavaly augusztusban a jüan árfolyamrendszerében bejelentett változások okoztak viharokat távoli vidékeken is. Ez azért is mind kevésbé meglepő, mert az utóbbi tizenöt évben a globális növekedés felét a feltörekvő országok adták, amelyek a világ bruttó hazai termékének (GDP) 38 százalékát állítják elő. A részvénypiacok és árfolyamok kilengéseire, az árak alakulására a nemzetközi folyamatok fejtik ki a legnagyobb nyomást, s a mozgások harminc-negyven százaléka tulajdonítható a feltörekvő piacoknak.

Ebből az következik az IMF szakértői szerint, hogy a makrogazdasági-pénzügyi környezet csak a feltörekvő piacok elemzésével együtt vehető számba, s a fejlett államoknak fel kell készülniük arra, hogy intézkedéseik egyrészt lecsapódnak a feltörekvő országokban, másrészt onnan visszaáramlanak. Ezért van mind nagyobb szükség a nemzetközi egyeztetésekre. A döntéshozóknak sokkal pontosabb képet kellene alkotniuk a tőkeáramlásokról, s a közvetítő közegről, vagyis a bankok, az intézményi befektetők és a befektetési alapok tevékenységéről, valamint sokkal nagyobb figyelmet érdemes fordítani a vállalatok eladósodásra, mint a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatra.

Végül, az IMF leszögezi: minthogy Kína egyre nagyobb szerepet játszik a globális pénzügyi rendszerben, ezért politikájának változásáról időben és világosan tájékoztatnia kellene az érdekelteket a vad piaci reakciók elkerülése végett.