Nagyobb hiány, ugyanannyi tartalék
Az oktatásnak adja a legnagyobb többletet a jövő évi költségvetésben a kormány – derült ki a jövő évi büdzsé parlamenti benyújtásakor. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden Gulyás Gergelynek, az Országgyűlés alelnökének adta át az új szerkezetű, vagyis a működési kiadásoknál nullás, ám végül az ideinél azért nagyobb, 2,4 százalékos hiánycélt tartalmazó büdzsé tervezetét. A miniszter szerint az adócsökkentés, az otthonteremtés és az előrelépés költségvetését nyújtották be, amellyel a kormány – ismételte meg a Világgazdaságnak hétfőn elmondottakat – azt célozza, hogy mindenki megtapasztalhassa a gazdasági növekedésből származó gyarapodás kedvező hatását.
Varga szavai szerint nem lesz olyan terület, ahol ne adnának többletet: 270 milliárd forinttal nagyobb összeg jut az oktatásra (ennek nagy része a pedagógusok bérének emelése, de a felsőoktatásnál is lesz keresetemelés). Az egészségügyre 167, a jóléti juttatásokra 155 milliárd forinttal jut több – ez az összeg már tartalmazza a tervezett inflációnak megfelelő nyugdíjemelést is. Varga úgy fogalmazott: a kormány megvédi a nyugdíjak reálértékét, de azt már nem mondta ki, hogy az emelés 0,9 százalékos lesz. (Ez az áfacsökkentések miatt leszorított infláció okán alacsony). A miniszter hangsúlyozta, hogy ha ennél magasabb lesz az áremelkedések üteme, akkor a kormány azt kifizeti, míg alacsonyabb szint esetén az idősek jobban járnak. Ezen szabály miatt – emelte ki – a nyugellátások reálértéke 2011 óta 8,8 százalékkal emelkedett, és ezzel az idősek visszakapták a 13. havi nyugdíjat is.
A gyarapodást persze a 211 milliárdos keretösszegűre emelt – az ideinél 107 milliárd forinttal nagyobb – otthonteremtési program mellett az adócsökkentések jelentik. A már ismert bejelentések szerint jövőre a tej, a tojás és a baromfihús áfája csökken a mai 27-ről 5 százalékra, valamint az internet és az éttermi szolgáltatások forgalmi adója 18 százalékosra. Varga azt mondta: reméli, hogy a jövőben e két területen is tovább tudnak majd lépni. A miniszter a Világgazdaságnak adott interjúban, hétfőn azt mondta: az egykulcsos szja 2018. évi bevezetése esetén semmi másra se jutna forrás. Vagyis ha lesz további áfacsökkentés, akkor az egykulcsos szja nem jöhet majd 2018-ban. Ez azonban a jövő zenéje – lapzártakor még a 2017-es költségvetés tervezete sem került fel az Országgyűlés honlapjára. Nagyobb változás mindenesetre aligha várható még, a miniszter azt hangsúlyozta, hogy a kormány megőrzi az eredményeket, vagyis marad a 15 százalékos szja-kulcs, ami Varga szerint Európában az egyik legalacsonyabb. Ezenkívül folytatódik tovább a kétgyermekes családoknak járó adókedvezmény emelése, jövőre már 15 ezer forint jár havonta gyerekenként (a tavalyi 10, az idei 12,5 után 2019-re éri el a kedvezmény a 20 ezer forintot).
A miniszter nyilatkozatából annyi derült még ki, hogy a jövő évi költségvetésben azok a területek járnak még jól, ahol folytatódnak az életpályaprogramok: a rendvédelemre 114 milliárd forinttal jut több, míg az önkormányzati szektor összesen 5 milliárd forintot kap. A kultúra, szabadidő és sport terület 66 milliárd forinttal kap többet, ám a tartalékokhoz nem nyúl a kormány: marad ugyanaz a 205 milliárd, mint az idén. (Ebből 170 milliárd forintot tesz ki az országvédelmi alap és a rendkívüli tartalék együttese, míg 35 milliárd a fejezeteknél képzett stabilitási tartalék.) Varga arra a kérdésre, hogy mi lesz akkor, ha a jegybanki alapítványi költéseket is az államháztartás részeként kell majd kezelni az uniós jegybank döntése nyomán, azt válaszolta: meg kell várni a döntést, és ezt követően – ha szükséges – módosíthatják a terveket.
Élénkít a kormány
A számok alapján nagy meglepetések nincsenek Németh Dávid, a K&H Bank elemzője szerint, de az látszik, hogy nem a hiány csökkentése az elsődleges cél. Úgy tűnik, konzervatívan tervezték meg a költségvetést, de az is látszik, hogy az élőmunkát terhelő adók csökkentése nincs a fókuszban. Samu János, a Concorde elemzője úgy vélte: a kormány igyekszik kompenzálni a gazdaság növekedési ütemének lassulását, amely az uniós források csökkenése miatt következne be. A kiadások növelése mutatja, hogy a felpörgetett lehívás ellenére hosszabb időt vesz majd igénybe a 2014–2020-as uniós ciklus programjainak beindulása. (MTI)
