Szebbnek látnak minket a német cégek

Több mint egy évtizede nem volt olyan pozitív a hangulat a megkérdezett, 85 százalékban német nyelvterülethez köthető cégek körében, mint az idén – derült ki a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara konjunktúrafelméréséből. A nemzetgazdasági klímát csaknem minden harmadik vállalat jónak ítélte, és csupán minden hatodik rossznak: ennyire kedvező arányt utoljára 2005-ben mért a 22 éve nagyjából stabil vállalati körben végzett, ezért összehasonítható eredményekkel szolgáló kutatás. Hasonlóan régen voltak olyan sokan optimisták a saját cégük üzleti helyzetével kapcsolatban, mint az idén, amikor a megkérdezettek 52 százaléka értékelte azt jónak, és csupán 7 százalék rossznak.

A jövőbeli kilátások megítélése is javult, így nem csoda, hogy a derűlátás hatása az emelkedő beruházási hajlandóságban is tükröződik: a válaszadók 38 százaléka tervezi növelni beruházását, 48 százalékuk pedig a tavalyi évhez hasonló mértékű beruházást tervez, amire 2001 óta nem volt példa. A feldolgozóipari cégek jóval átlagon felül, 45 százalékban hajlanak a beruházási kiadások emelésére. Mindez kedvezően hat a létszámmal kapcsolatos tervekre is, hiszen a cégek 43 százaléka bővítést tervez, csak 14 százalékuk gondolkodik létszámcsökkentésben.

A gazdaságpolitikai keretfeltételek több olyan elemének javult a vállalati megítélése, amelyekkel kapcsolatban az elmúlt években heves kritikákat fogalmaztak meg – hangsúlyozta Dale A. Martin, a kamara elnöke, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója. Némileg javult a cégek véleménye a politikai stabilitásról, a jogbiztonságról és a kiszámíthatóságról. Az elégedetlenség csökkenése azzal magyarázható, hogy elmaradtak a negatív gazdaságpolitikai meglepetések. A kormány munkáját is általánosságban jobbnak értékelték a cégek, de ez csak annyit jelent, hogy a „rossz” felől a „kielégítő” irányába volt elmozdulás. A többség még mindig elégedetlen, a kiszámíthatóság esetében például 60 százalék ez az arány. Ráadásul nem javult a korrupció, a közbeszerzések átláthatósága és a bürokrácia megítélése sem.

Romlott a munkaerő-piaci helyzet is, ahol tíz éve nem tapasztalt súlyos szakemberhiánnyal küzdenek a cégek, ami azért különösen aggasztó, mert Magyarország legfontosabb versenyelőnye mindig is a munkaerő-potenciál volt – fejtette ki Dale A. Martin. Különösen aggasztó, hogy a gazdaság gerincét alkotó, exportra termelő feldolgozóipari vállalatoknál a legnagyobb a probléma, egyharmaduk elégedetlen, főleg a dunántúli régióban. „A cégek félnek, hogy nem tudják kihasználni a pozitív piaci helyzetet, veszélybe kerülhetnek beruházási terveik” – hangsúlyozta az elnök. Így összességében Magyarország az idén sem tudott elmozdulni a 2014 óta birtokolt 9. helyről a legvonzóbb befektetési országok kelet-közép-európai listáján, ahová a 2012-es zuhanás után küzdötte vissza magát.