Többet dolgozunk ingyen, mint pénzért

Rengeteget dolgozunk úgy, hogy egy forintot sem kapunk érte – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kutatásából. Magyarországon egy ember átlag napi 214 percet, vagyis három és fél órát tölt otthoni munkával, miközben csak 164 percet (2,7 órát) termelőtevékenységgel. Szép Katalin, a hivatal kutatója elmondta, ők is meglepődtek ezen az arányon, de az adatot magyarázza, hogy csak a népesség 30 százaléka vesz részt fizetett munkában, házi munkát viszont majdnem mindenki végez.

„Az otthoni munkát is mérni kell, mert csak úgy ítélhető meg a háztartások életszínvonala, ha a vásárolt termékeket és szolgáltatásokat kiegészítjük az otthoni munkával” – emelte ki a kutató. Ezt azzal szemléltette, hogy az otthoni munka fontosságát főleg akkor vesszük észre, ha nincs elvégezve. A nyolcvanas évekhez képest a férfiak többet segítenek a nőknek a háztartási munkában – ami elsősorban főzést jelent –, miközben kevesebb karbantartó munkát végeznek.

A háztartási munka fele 2010-ben az étkezésekkel volt kapcsolatos, a lakhatásra az idő közel negyedét fordítottuk (ez elsősorban a takarítást jelent), és majdnem ugyanennyi kellett a gyerekek és az idősek gondozására. A nemzeti számlákban a figyelembe nem vett munkaidő az ezredfordulót követő tíz év alatt közel 9 százalékkal emelkedett.

„Nem egyszerű ezt a napi több mint három óra munkát forintban meghatározni, mert senki nem kap fizetést az otthoni feladatok elvégzéséért” – mutatott rá Szép Katalin. Ha viszont abból indulunk ki, hogy mással végeztetnénk el ezt a munkát piaci áron, akkor arra jutunk, hogy közel 6000 milliárd forintot tehet ki az otthoni munka értéke.

„A bejárónő alkalmazása a GDP része, de ha mi végezzük az otthoni feladatokat, az nem” – mondta Cseh Tímea, a hivatal szakértője, aki ennek alapján úgy számol, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 23 százalékkal lenne magasabb, ha az otthoni munkavégzést is beleszámolnánk. (Az emberek idejük 75 százalékát nem munkával töltik, a maradék 25-ből viszont csak tízet számolnak bele a GDP-be.) A KSH kutatása szerint ha a fizetetlen munkaidőt a feladat jellegének megfelelő szakképzett piaci dolgozó bérével korrigáljuk, akkor a fizetetlen munka teljesítményének figyelembevétele a háztartások jövedelmét 33 százalékkal növelné meg.

A nőkön nagyobb a teher

A lányok rendszeresebben segítenek a szüleiknek, mint a fiúk – ismertette Székely Hajnalka, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke szervezetük kutatásának eredményét. Az apák úgy vélték, épp annyira segítik a háztartás vezetését, mint az anyák, ám az anyák válaszából az derült ki, hogy ők végzik az otthoni munka kétharmadát. „A minimum három gyermeket nevelő családokban a legnagyobb elégedettség ott volt, ahol megosztva végezték az otthoni munkát a szülők” – hangsúlyozta Székely Hajnalka. A nagycsaládosok leginkább maguk oldják meg a háztartási munkát, nem vonnak be külső segítséget.