Bóvliban maradhat Magyarország
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTavaly novemberben még úgy látta a Fitch Ratings, Magyarországnak nagy esélye van arra, hogy kikerüljön a befektetésre nem ajánlott, azaz a bóvlikategóriából, azóta azonban minden bizonnyal megváltozott a hitelminősítő véleménye. Ez év elején a legtöbb elemző még azt gondolta, 2016 lesz az az esztendő, amikor legalább két cég felminősít, most viszont inkább kételyeiknek adnak hangot. (Magyarország osztályzata mindhárom nagy hitelminősítőnél eggyel a befektetésre ajánlott kategória alatt van. A Fitch egy éve tart érvényben pozitív kilátást a besorolás mellett, és náluk átlag ennyi idő alatt megérkezik a felminősítés.)
"Nem fog pénteken felminősíteni a Fitch az elmúlt hónapok eseményei miatt” – mondta a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter, a Citi vezető közgazdásza. Szerinte a költségvetési lazítás, a lassuló gazdaság, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványaival kapcsolatos aggodalmak is szerepet játszhatnak abban, hogy bóvliban maradhat az ország. A hiány jövőre a korábban tervezett 1,7 százalék helyett 2,4 lehet – a kormány már a választásokra készül –, a GDP az idei első negyedévben csak 0,5 százalékkal bővült az elmúlt negyedévekben tapasztalt 3 százalékhoz közeli szintek után. Gárgyán szerint az lenne a meglepetés, ha már most kikerülnénk a bóvliból: jó esetben ősszel kapjuk vissza a befektetésre ajánlott osztályzatot egy vagy két cégtől, de nagyot nőtt a kockázata, hogy csak jövőre kerül sor erre. Arra azonban nem számít az elemző, hogy a Fitch stabilra rontja a kilátást, mert a növekedés csak az uniós források kiesése miatt fékeződött le.
Tartósan hiányzik a bizalom
A hitelminősítők 2011 végén, 2012 elején vonták meg Magyarországtól a befektetési minősítést, miután a kormány gazdaságpolitikáját kiszámíthatatlannak ítélték meg, a végtörlesztést negatívan értékelték, az ágazati különadókat növekedésellenesnek látták. A Moody’s idén márciusban nem döntött, a Standard & Poor’s pedig megerősítette a BB+ szintű minősítést, stabil kilátással, vagyis még a pozitív kilátást sem adta meg, így szinte biztos, hogy idén nem javít a magyar osztályzaton.A magyar fordulat következményeire először, május elején Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza mutatott rá: a korábbi évek kiszámítható politikája – miszerint a kormány folyamatosan csökkenti a költségvetési hiányt, és igyekszik kedvezőbb adósságpályát elérni – már a múlté. A hiánynövelés miatt Török szerint „az adósságcsökkenési pálya sem lesz olyan látványos, ha lesz egyáltalán csökkenés”. Mivel az adósság- és a hiánypálya egyaránt romlott, a felminősítés mellett szóló legfontosabb érv a papírkosárba került – hangsúlyozta lapunknak a Raiffeisen szakértője –, és egyetlen hitelminősítő sem emeli ki az országot a bóvliból az idén.
Egyesek szerint nem tett jól az Eurostat korlátozó záradéka sem, amit a magyar költségvetési hiány és államadósság-adatok mellé tett – jelezve, nem tartja hitelesnek az adatokat. Az Európai Unió statisztikai hivatala az Eximbankot is beleszámolná a kormányzati működésbe, ez akár 2 százalékponttal is emelheti a tavaly év végi 75,3 százalékos adósságszintet.
A lengyelek ügye is ellenünk játszik Magyarország felminősítése most politikailag is kényelmetlen lenne – mondta a Világgazdaságnak egy neve elhallgatását kérő piaci szereplő. Lengyelország most hasonló unortodox gazdaságpolitikát valósít meg, mint Orbán Viktor kormánya 2010 után. Ezért ha kivennék a bóvliból Magyarországot, annak az lenne az üzenete, hogy a lengyelek nyugodtan folytathatják az unortodox programot, hiszen a hitelminősítők végül úgyis javítják a besorolást. -->
