Csak a hiány marad
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA pedagógusok bérének kifizetésére, a közúthálózat felújítására és a Modern Városok programra költi el az idei költségvetés extrabevételeit a kormány, de jut a pénzből – 3 milliárd – a Tokaji Borvidék megújítására, és a Rogán Antal vezette miniszterelnöki kabinetiroda is kap 9,5 milliárd forintot.
A kormányzat már korábban közölte, hogy 500 milliárdos kiadásbővítésre készül az idén, amelyből 30 milliárd forinttal a tartalékokat növeli – a változtatási javaslatok kedd este kerültek fel az Országgyűlés honlapjára. Ebből kiderül, hogy valójában a tartalékok csak 24 milliárd forinttal emelkednek, miután az erőforrás-minisztérium fejezeti tartalékából 6 milliárdot elvesznek, de 10 milliárd forinttal emelik az Országvédelmi Alapot, valamint 20 milliárddal a rendkívüli kiadási keretet.
Ahogy sejteni lehetett, a kormányzati költekezés legnagyobb forrása az adóhitelből adódó rendkívüli bevétel: a társasági adónál 289 milliárd forinttal várnak többet az ideinél. Ezenkívül elszámolják a nagyobb bérnövekedésből a fogyasztás növekedéséből és a fehérítésből adódó bevételeket is, a járulékoknál ezt egy furcsa trükkel: módosítanak a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételi szerkezetén (megkapja a szociális hozzájárulási adóból várt 68,1 milliárdos többletet), így kevesebb költségvetési támogatás is elegendő – vagyis ezt a pénzt is el lehet osztani.
A legtöbbet a forrásból a közúthálózat fejlesztése kapja, erre 69,3 milliárd forintot utaltak ki, míg a második helyen holtversenyben van – 50 milliárd forintos többlettel – a Modern Városok program és a Klikknél elszámolt, a személyi juttatások növelésére (a bérek kifizetésére) adott és a lakástámogatásokra jutó többlet. Persze az oktatásra jutó teljes összeg a legnagyobb, több mint 90 milliárd forint jut, kapnak 12 milliárdot az adósságkonszolidációban nem érintett önkormányzatok, 7,5 milliárd pedig az EKÁER továbbfejlesztésére (a súlymérés bevezetésére) jut. A budapesti elővárosi közlekedés finanszírozására hatmilliárdot irányoznak elő, és 11 milliárd forinttal emelik a nemzeti agrártámogatásokat – vélhetően ez lesz a tejágazat megsegítésének fedezete.
Sok minden persze a javaslatból nem derül ki, az indoklás ugyanis nem igazán részletezi, miért emelkednek (vagy néhol csökkennek) a kiadási tételek: a 140 ponton átírt költségvetési javaslatról egyelőre annyit tudni csupán, hogy azzal kapcsolatban a Költségvetési Tanács nem emelt kifogást, és az első negyedéves adatok alapján megalapozottnak véli a bevételi tervek emelését is.
Az Országvédelmi Alapot is elkezdték felosztani
Újabb, ezúttal 20 milliárd forintos rendkívüli kiadási csomagról határozott a kormány, de ezenfelül feladatba adta azt is a nemzetgazdasági miniszternek, hogy szerezzen pénzt a Nemzetvédelmi Hivatal számára kinézett újbudai épület megvásárlására és felújítására – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. Láthatóan voltak olyan halasztást nem tűrő kiadások, amelyekkel nem tudta megvárni, míg az Országgyűlés módosítja az idei büdzsét. Így a rendkívüli helyzetekre félretett százmilliárdos tartalék terhére újabb 3,1 milliárd forintot különített el a Bethlen Gábor Alap javára, ezúttal külön kikötve, hogy csak a Kárpátalján és Erdélyben megvalósuló programokat és beruházásokat finanszírozhatnak az összegből. Az alap egy hónapja már kapott százmilliót a rendkívüli tartalékból, amelyből összesen már közel 37 milliárd forintot használt fel a kormány.Meglepetésre a kabinet nem állt meg itt: a gyengébb növekedés esetére félretett biztonsági tartalék, az Országvédelmi Alap egy részének felhasználásáról is döntött (erre a jogszabály lehetőséget ad) Összesen 17,4 milliárd forintot használtak fel a most 70 milliárdos keretből. A Bethlen Gábor Alap ebből a forrásból is kaphatott 700 milliót, de a legtöbb, 9,4 milliárd forint a büntetés-végrehajtás beruházásaira megy el. Jelentősebb összeg, hárommilliárd forint jut az 1956-os emlékév programjaira – erre a célra korábban már a rendkívüli tartalékból is elkülönítettek ugyanennyit.
Meglepetésre a kabinet nem állt meg itt: a gyengébb növekedés esetére félretett biztonsági tartalék, az Országvédelmi Alap egy részének felhasználásáról is döntött (erre a jogszabály lehetőséget ad) Összesen 17,4 milliárd forintot használtak fel a most 70 milliárdos keretből. A Bethlen Gábor Alap ebből a forrásból is kaphatott 700 milliót, de a legtöbb, 9,4 milliárd forint a büntetés-végrehajtás beruházásaira megy el. Jelentősebb összeg, hárommilliárd forint jut az 1956-os emlékév programjaira – erre a célra korábban már a rendkívüli tartalékból is elkülönítettek ugyanennyit.-->
