Félti a fontot a brit jegybank

Technikai értelemben recesszióba is süllyedhet a brit gazdaság, ha a jövő hónapban a polgárok úgy döntenek, hogy jobb lenne kilépni az Európai Unióból. A jegybank, a Bank of England (BoE) csütörtökön tette közzé az inflációs jelentést, amelyben a növekedési előrejelzését máris megváltoztatta az egyre nagyobb bizonytalanság miatt. E bizonytalanság fő oka persze a Brexit, amelyhez külső tényezők is járulnak, elsősorban a világgazdaság vártnál mérsékeltebb bővülése.

A monetáris bizottság üléséről kiadott közlemény és az inflációs jelentés közzététele után Mark Carney kormányzó azt mondta: a Brexit az „elefánt a szobában”, s megjegyezte, a központi bank mindent megtesz, hogy az esetleges kilépési voksolás után megnyugtassa a piacokat. Ezt megelőzően egyébként George Osborne pénzügyminiszter is elismerte, hogy a kormány is vészforgatókönyvvel készül az általa egyáltalán nem szorgalmazott esetleges végkifejlet kezelésére.

A BoE, amelynek monetáris bizottsága egyhangúlag támogatta a 0,5 százalékos irányadó kamat és a 375 milliárd fontos mennyiségi lazítási program fenntartását, most úgy látja, egy-két tized százalékponttal mérsékeltebb növekedési pályára tért rá a gazdaság, s egészen 2018-ig az iram éppen csak meghaladja a két százalékot. A jelenleg csupán 0,5 százalékos infláció is 2018-ban érheti el a kétszázalékos célt. A piacon egyre tolódik a monetáris szigorítás kezdetének az időpontja, most már ez is inkább 2018-ra esik.

Alapvetően megváltozhat azonban a helyzet, ha a britek a távozás mellett döntenek. Az alapfeltevés szerint ez nem következik be, és maradás esetén a mai bizonytalanság gyorsan megszűnik. Ám ellenkező esetben egészen más növekedési és inflációs folyamat bontakozhat ki, amelyre majd akkor kell reagálnia a monetáris politikának. A háztartások ugyanis elhalasztják majd a kiadásokat, a vállalkozások a beruházásokat, emiatt bővülhet a munkanélküliek tábora, lassulhat a gazdaság, s a font várható, akár nagyarányú gyengülése miatt élénkülhet az infláció is. A gyengébb font élénkítheti persze az exportot, de csökkenti a reáljövedelmeket. Erre az eshetőségre nem kínál számszerű prognózist a jegybank, amely nem kíván beleszólni abba sem, ki hogyan szavaz, de szeretné bemutatni, milyen következményekkel járhat a szakítás az unióval.

Az inflációs jelentés erről külön keretes írást tartalmaz, amely rámutat, hogy a szigetország kereskedelmének ötven százaléka az Európai Unióval bonyolódik le. A beáramló működő tőke 48 százaléka érkezik onnan, s a brit befektetések negyven százaléka oda irányul. Rengeteg tényező hathat egymásra, s a kölcsönhatásokat nehéz számszerűsíteni. De nyilván növeli a kockázatokat, ha a Brexit nyomán az eurózónában is éleződnek a pénzügyi feszültségek, s emelkednek az állampapírhozamok. Kérdés, mennyire marad nyitott a brit gazdaság, és kikezdi-e pénzügyi rendszerének stabilitását a Brexit.

A témához hozzászólt csütörtökön Michel Sapin francia pénzügyminiszter is, aki tiszteletben tartja ugyan a brit szavazók véleményét, de úgy véli, a fellendülés jeleit mutató európai gazdaságot sokk érné, ha London hátat fordítana az uniónak. Ám ennek nyomán a maradó tagországok még szorosabb együttműködésre fognak törekedni.