Hátszél helyett ellenszélben

Jó hátszelet kapott tavaly az európai gazdaság: az alacsony olajár, a gyengülő euró, a laza monetáris politika és a tömeges bevándorlás miatt emelkedő közkiadások hozzájárultak az élénküléshez. Ezeket a tényezőket ellensúlyozza azonban, hogy az olcsóbb nyersanyagok és az ösztönző árfolyamok hatása elernyed, a feltörekvő térségben lanyhul a kínai, az orosz, a brazil gazdaság, és egyre inkább ez a helyzet a fejlett régióban is. Ezzel érvelt kedden Brüsszelben a bizottság tavaszi prognózisát bemutatva Pierre Moscovici pénzügyi biztos, aki előrebocsátotta, hogy emiatt marad szerény ütemű, a februári előrejelzésnél is kissé lassúbb iramú a növekedés az eurózónában és az Európai Unióban. A növekedés motorja a háztartási fogyasztás, mert az export és a beruházás egyelőre nem húzóerő. De az első negyedévi jó növekedési adat arra utal, hogy a beruházások élénkülésére van remény.

Ami a valutaövezetet illeti, a tavalyi 1,7 százalék után 1,6, jövőre 1,8 százalékos bővülés várható, a téli becslésnél ez 0,1 százalékponttal kevesebb. Az EU huszonnyolc tagországa átlagosan 1,8 és 1,9 százalékos tempóra lesz képes, a múlt évi két százalék után. Ennél talán érdekesebb, hogy az idei inflációs kilátást 0,2 százalékra vette vissza a bizottság, amely februárban még 0,5 százalékot vetített előre. Annak ellenére módosította így az előrejelzést, hogy a valutaövezet jegybankja erőteljesen beavatkozik, és nemrégiben kiterjesztette a mennyiségi lazítás programját. Az inflációt fékezi az elégtelen béremelkedés, a magas és lassan csökkenő, tíz százalék alá csak jövőre bukó munkanélküliségi ráta, s a kedvezőtlen beruházási és külső környezet. De nem lehet arra számítani, hogy az EKB megoldja az eurózóna gazdaságainak problémáit. Mint Moscovici utalt rá, talán soha nem volt akkora szükség a strukturális reformokra, mint most, s a fiskális politika is sokat tehet azokban az országokban, ahol maradt mozgástér. Elsősorban az állami beruházások élénkítését szorgalmazta a biztos, de hozzátette: a hangsúly a minőségen van, vagyis azokon a közösségi befektetéseken, amelyek a hosszabb távú növekedést megalapozhatják. A tagországok körében folyó vitákra utalva csak annyit árult el, folyamatosan dolgoznak azon, hogy a stabilitási paktum előmozdítsa ezeket a célokat.

A valutaövezet együttes költségvetési hiánya a GDP 2,1 százalékáról 1,9-re, majd 1,6 százalékra mérséklődik 2017-re, az államadósság aránya pedig 91 százalékra. Az euró­övezetben három ország marad, amely nem teljesíti azt az előírást, hogy a büdzsé hiánya a GDP három százaléka alá kerüljön: Görögország, Spanyolország és Franciaország. Az előrejelzésben az áll, hogy Párizs jövőre is 3,2 százalékos hiányt mutathat ki, ha nem hoz újabb intézkedéseket, amire ígéretet tett. Madridnak idén kellett volna három százalék alá szorítania a deficitet, de a bizottság szerint 3,9 százalékos mínuszban maradhat. Ráadásul a politikai patthelyzet miatt új parlamenti választásokat tartanak június 26-án, három nappal azután, hogy a britek arról szavaznak, kilépjenek-e az EU-ból.

Jó bizonyítványt Portugália kapott, amely idén 2,7 százalékra viheti le a hiányt, miután intézkedéseket foganatosított, ez nagy változás a februári 3,4 százalékos előrejelzéshez képest. Görögország viszont, amely idén is recessziótól szenved, élénk tárgyalásokat folytat Brüsszellel és a hitelezőkkel, átfogó reformcsomagért cserébe nem zárható ki, hogy könnyítenek adósságterhén.

Olaszország, amely a stabilitási paktum rugalmasabb értelmezéséért száll síkra, és reformjainak észszerű számbavételét szorgalmazza, szintén a figyelem középpontjába került, mert a bizottság szerint a strukturális hiánya a GDP egy százalékáról 1,7-re kapaszkodik fel, emellett 132,7 százalékos az államadóssági rátája.