Már szeptembertől emelné a jövedéki adót a kormány

A cafeteriaváltozások kivételével benyújtotta a jövőre tervezett adómódosításokat a kormány, igaz, nem egészen úgy, ahogyan tervezte. A teljesen megújult jövedékiadó-törvény hiányos változata került például fel kedden késő délután az Országgyűlés honlapjára, tizenegy helyen az szerepelt a dokumentumban az egyes jogszabályi hivatkozásoknál, hogy „Hiba! A hivatkozási forrás nem található”.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a „kormányzati ciklus legnagyobb jelentőségű adójavaslatának” nevezte a persze adócsökkentőnek is hívott tervezetet, amellyel – mint mondta – a családoknak szeretne segíteni a kormány. Mindenesetre ez ellen hat, hogy időközben a cigaretta jövedéki adójának emelése mellett a kabinet az üzemanyagok terhének emelésére is javaslatot tett – igaz, mindkettőt csak óvatosan. A cigaretta adóját 2018. január elsejéig kell az uniós minimumszintre emelni – ez 29 százalékkal magasabb terhet jelent Tállai elmondása szerint. Ezt a kormány több lépcsőben érné el: először idén szeptember elsején növelnék az adót szálanként egy forinttal. Aztán januárban jönne a következő, már kétforintos adóemelés, majd egy év múltán ismét ugyanakkora. Összességében az átlagos cigaretták ára legalább kétszáz forinttal emelkedhet az intézkedés nyomán számításunk szerint.

Ezenkívül a javaslatban a kormány megfogalmaz egy olajárfüggő jövedékiadó-emelést is: 40 vagy 50 dolláros Brent árfolyam alatt a benzin jövedéki adóját 10, a gázolajét 5 forinttal emelné a kormány (az árát tehát literenként 12,7, illetve 6,35 forinttal). Az Országgyűlésnek kell döntenie arról, melyik javaslatot fogadja el – mondta Tállai, hangsúlyozva, hogy a mostani 45 dolláros ár mellett a szigorúbb indítvány már szeptembertől bevételi többletet jelentene a költségvetésnek. Azt azonban a Világgazdaság kérdésére nem válaszolta meg, hogy számoltak-e a jövő évi költségvetési törvény tervezésekor – illetve az idei módosításakor – a javasolt adóemelések bevételnövelő hatásával.

A cafeteria sorsa Tállai András szerint akár a jogszabály parlamenti vitája alatt is eldőlhet, így majd utóbb beilleszthetik a javaslatba. A tervezet egyébként abban is más, hogy a tej áfáját nem úgy csökkentené, ahogyan sokan számítottak rá: csak a friss tej adója lenne 5 százalékos, az UHT-é nem. Ez a költségvetés bevételeit is jobban kíméli – így emiatt csak 8,5 milliárd esik ki. A baromfihús áfacsökkentése azonban teljes volna: ez 19 milliárdos kieséssel jár, ahogyan a tojás esetében is jön az 5 százalékos áfa (ezzel 10,5 milliárdtól búcsúzik az állam). Tállai azt is bejelentette: az éttermi adócsökkentést is kiterjesztik (itt jövőre 18 százalékos lesz a kulcs). Egyrészt az éttermekben készített nem szeszes italok esetében is alacsonyabb lesz a kulcs – azaz olcsóbb lesz a limonádé és a szörp is. Másrészt az éttermi szolgáltatások áfája 2018-tól 5 százalékra csökken. Az internetszolgáltatás esetében azonban nincs szó ilyen továbblépésről. „Még vitánk is lesz az unióval a mostani csökkentésről” – indokolta a visszafogottságot az államtitkár. Összességében az áfacsökkentések 55 milliárdot hagynak a fogyasztóknál – hangsúlyozta az államtitkár.

Tállai a sajtótájékoztatón ezenkívül arról beszélt, hogy a kormány a mainál kedvezőbb adózási környezetet teremt a vállalkozásoknak is, eltörli a kisvállalkozások beruházási adókedvezményeinek korlátait, és a speciális adónemeknél (kata, kiva) is ösztönzik majd a beruházásokat. A kutatás-fejlesztési kedvezményt leírhatóvá teszik a szociális hozzájárulásból is, így a veszteséges cégek is el tudják majd számolni.

Ezenkívül – bár ezt az államtitkár kihagyta – a kormány megpróbálkozik a nemzetközi nagy cégek reklámadóztatásával is. A Google-adónak nevezett megoldás a reklámadó alá bejelentkezni nem hajlandó külföldi vállalkozásokat bírságolná meg, exponenciálisan növekvő mértékben.