Nincs jó kiút az Egyesült Királyságnak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Csak a recesszió mértéke lenne kérdéses az Egyesült Királyságban a Brexit, vagyis az EU elhagyása esetén – figyelmeztetett tegnap, egy hónappal az erről szóló referendum előtt kiadott elemzésében a
George Osborne vezette brit pénzügyminisztérium. A 90 oldalas elemzés fő megállapítása az, hogy a kilépés azonnali és mély gazdasági sokkhoz vezetne, ami a GDP visszaesése mellett a munkanélküliség meredek emelkedését hozná.
A gazdasági hatást három kulcstényező szabná meg: az átmenet, a bizonytalanságok és a pénzügyi kondíciók hatása. Az átmeneti állapotot rögtön érezni lehetne: a vállalkozások csökkentenék beruházásaikat és a munkahelyek számát, ami alacsonyabb jövedelmekhez, így a háztartási kiadások visszafogásához vezetne. Az EU és az Egyesült Királyság közti kapcsolatok alakulásától függ, hogy ez miként csapódna le a kereskedelem, a külföldi működőtőke-beruházások és a termelékenység tartós csökkenésében. A bizonytalansági hatás mértéke és időtartama is nagyrészt ettől függ, kiterjesztve arra, hogy EU-n kívüli országként újra kellene tárgyalni a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat is. Először meg kellene állapodni az ország kilépésének feltételeiről az uniós alapszerződés 50. cikkelyének megfelelően (ez két évet ad erre), utána következne az új kereskedelmi kapcsolatok kialakítása az EU-val, majd a világ mintegy 50 országával. Ezután kellene megváltoztatni mindezeknek megfelelően a brit törvényeket is.
A harmadik tényező, a pénzügyi feltételek esetében se lát semmi jót a tárca: a bizonytalanságok miatt a piacok azonnal elkezdenék átárazni a brit gazdasági kilátásokat, a növekvő kockázatok láttán emelkedne a hitelek költsége a vállalatoknál és a háztartásoknál is. A pénzügyminisztérium szerint a személyes megtakarítások értéke csökkenne, a font leértékelődése fokozná az inflációs nyomást. Ezek az egymást is befolyásoló tényezők már most is éreztetik hatásukat, amint az a font gyengülésén, az üzleti hangulat, illetve a beszerzésimenedzser-indexek romlásán is látszik, nem beszélve a kereskedelmi ingatlanok forgalmának visszaeséséről.
A kilépés akkor is sokkot okozna, ha utána határidőre sikerülne megegyezni az EU-val és a kereskedelmi partnerekkel: az alapforgatókönyv szerint ez esetben is négy negyedéven keresztül csökkenne a GDP, és két évvel a szavazás után 3,6 százalékkal lenne alacsonyabb, mint akkor, ha az ország bennmaradna az EU-ban. A munkanélküliek száma több mint félmillióval nőne. Ha nem sikerül időben rendezni a helyzetet, akkor jön a vészforgatókönyv, két év múlva 6 százalékkal kisebb GDP-vel, mintegy 820 ezerrel több munkanélkülivel, 15 százalékkal gyengébb fonttal. Mindezek mellé ráadásul lefelé mutató kockázatok társulnak, mert – mint az elemzés kiemeli – nem számoltak a pénzügyi források beáramlásának esetleges hirtelen leállásával, és azt se modellezték, miként érvényesülne a fiskális vagy a monetáris politika feltehető változása.
