Reformokat vár Brüsszel

Brüsszel nincs elragadtatva a magyar reformoktól – legalábbis ez derül ki a tegnap nyilvánosságra hozott országspecifikus ajánlásokból. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy Magyarország idén 100 milliárd, jövőre pedig 200 milliárd forintos (a GDP 0,3, illetve 0,6 százalékát kitevő) költségvetési kiigazítást hajtson végre, hogy csökkenjen a deficit, és összhangba kerüljön a középtávú céllal. De nemcsak megszorítást várnak, hanem azt is, hogy a kormány strukturális reformokat hajtson végre, tovább mérsékelje az ágazati különadókat, és javítsa a közfoglalkoztatási programot is.

A Világgazdaság május elején írta meg, hogy a kormány több esetben is szembemegy Brüsszel korábbi ajánlásaival, ezért újra reformokat kérhet a bizottság. Szerintük szükséges lenne, hogy a kabinet szűkítse az alacsony jövedelműek adóékét, és úgy látják, hogy a szegénység még mindig magas, habár javulás látható.

Az ajánlás szerint aktív munkapiaci politikára volna szükség, ami segíti az átmenetet a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra. Ezt a szociális támogatások és a munkanélküli-ellátások javításán keresztül látják elérhetőnek. Kiemelik, hogy az álláskeresési járadék (köznapi nevén munkanélküli-segély) csak három hónapra jár, ami a legrövidebb az Európai Unióban, és sokkal hosszabb ideig tart átlagosan állást találni.

A kormány mindezt úgy értelmezte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint, hogy a bizottság alapvetően kedvezőnek ítéli meg a magyar munkaerőpiaci folyamatokat, elismeri a kormány e területen tett lépéseit, és nem vitatja a közfoglalkoztatás létjogosultságát. Kiemelik, nekik is az a céljuk, hogy megkönnyítsék és ösztönözzék az átmenetet a közfoglalkoztatásból a nyílt munkaerőpiacra.

Az adócsökkenéssel kapcsolatos bizottsági felvetés kapcsán a szaktárca kiemeli: a bankadó ez év elejétől mintegy a korábbi felére csökkent, és 2017-től tovább mérséklődik. Az alacsony keresetűek adóéke már jelentősen mérséklődött, de a személyi jövedelemadó egyszázalékos csökkentése általánosságban is szűkítette – tették hozzá. Mindezt a bizottság is tudja, ám úgy véli, hogy ez nem elegendő.

Arról már nem ír az NGM, hogy Brüsszel szerint az oktatásban a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételének javítása érdekében is lépéseket kellene tennie Magyarországnak. A közbeszerzésektől nagyobb transzparenciát és versenyt várnak, mi több, a korrupcióellenes fellépést is erősíteni kellene. A bizottság nincs megelégedve a szolgáltató szektor szabályozói környezetével sem, különös tekintettel a kiskereskedelemre.

A gazdasági tárca visszautasítja a kiigazításokkal kapcsolatos kérést is. „A kormány az elmúlt években is fegyelmezett költségvetési politikát folytatott, és rendre teljesítette a kitűzött célokat. Ezt jelzi az államadóság GDP-hez viszonyított arányának folyamatos csökkenése is” – írják. Azzal érvelnek, hogy a konvergenciaprogram adósságpályája szerint az államadósság aránya 2020-ra a GDP 65 százaléka alá süllyed. Ezt a nézetet azonban kevesen osztják: a Nemzetközi Valutaalap friss elemzése például 70 százalékot jósol az évtized végére.