Szép új világ Magyarországon
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A fogyasztás növekedése hajthatja a magyar GDP-t idén és jövőre is – állapítja meg tavaszi előrejelzésében az Európai Bizottság. Brüsszel előrejelzése szerint a tavalyi 2,9 százalékos gazdasági növekedés után 2,5 százalékra lassul az ütem, ami megegyezik a kormány várakozásával is. Három hónappal korábban a brüsszeli elemzők még jóval alacsonyabb növekedést prognosztizáltak, azóta azonban a kormány élénkítési tervei meggyőzhették a szakértőket.
Szerintük a fogyasztás bővülését segíti, hogy a kormány 16 százalékról 15-re csökkentette a személyi jövedelemadót, és a devizahitelek forintosításának hatása is a költekezést támogatja. Az alacsony infláció miatt érdemben nőnek a reálkeresetek is. A fogyasztói árak 2016-ban fél százalékkal sem lesznek magasabbak, mint tavaly, jövőre pedig 2,3 százalékos infláció várható a brüsszeli szakértők szerint, akik láthatóan nem vették figyelembe a kormány legújabb áfacsökkentési és egyéb lazítási terveit sem.
A bizottság arra számít, hogy idén csökkennek a beruházások, mert az EU-források lehívása visszaesik. Ez azonban csak átmeneti lesz, jövőre már 2,8 százalékra gyorsul vissza a GDP-növekedés üteme, amit támogat az új lakások áfájának csökkentése is. Mindez azonban nem elég ahhoz, hogy utolérjük a régiót. Csehország gazdasága Brüsszel szerint a tavalyi 4,5 százalékos növekedés után idén 2,3 százalékkal, jövőre pedig 2,7-del növekedhet. Lengyelország azonban tartósan 3,5 százalékos GDP-növekedésre számíthat, Romániában pedig
3 százalékhoz közeli bővülés várható idén és jövőre.
Hazánkban a bankadó mérséklése növelheti a hitelezést, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelprogramja is támogat. Brüsszel ráadásul úgy véli, hogy a vártnál is jobban alakulhat a gazdaság növekedése, mert tavaly visszaesett a mezőgazdaság, és az uniós források gyors felhasználása is még jobban felpörgetheti a gazdaságot.
A növekedést segíti az is, hogy egyre több munkahelyet teremt a magánszféra. A munkanélküliségi ráta tavaly rekordalacsony szintre, 6,8 százalékra csökkent, és a jövő év végére 6 százalék közelébe kerülhet. Igaz, a bizottság megjegyzi, hogy ezt a közfoglalkoztatás kiterjesztése is segíti.
Brüsszel még azzal számol, hogy a költségvetési hiány a GDP 2 százalékán stabilizálódik az idén és jövőre is. Szerintük a deficit akár alacsonyabb is lehetne ennél, habár a kormány már tett arról, hogy ne így legyen. A napokban jelentettek be egy 500 milliárd forintos költekezést, ami az idei évet érinti. A bizottság még nem számol a jövő évi gazdaságélénkítő csomag egy részével sem, pedig a kormány már 2,4 százalékos deficittel kalkulál a jövő évi költségvetés tervezetében.
A 2 százalék körüli hiánypályával egyébként arra számítanak, hogy a GDP-arányos államadósság a tavaly év végi 75,3 százalék után idén 74,3-re süllyedhet, 2017 végére pedig 73-ra csökken. Ha azonban a bizottság által vártnál nagyobb lesz a költségvetési hiány, akkor az adósságráta sem csökken ilyen „gyorsan”. Igaz, a kedvező növekedési meglepetés éppen ellenkezőleg hatna. De elemzők szerint ha az Eximbankot be kell számolni a kormányzati szektorba – ahogy az Eurostat kezdeményezte –, akkor
2 százalékponttal magasabb lehet az adósságráta.
VG-szakértő: Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza
A brüsszeli jelentés még nem számol a 2017-es költségvetés tervezetével. Annak tudatában azonban nem 2,8, hanem 3-3,1 százalékos GDP-növekedés várható jövőre, ha nem változik a nemzetközi környezet. Az áfacsökkentés, a családi lakástámogatási program, valamint az egészségügyi béremelés mind a magasabb növekedés irányába hat. A kormány lépéseinek hatására ráadásul az infláció alacsonyabb lesz. A munkanélküliségi ráta is gyorsabban csökkenhet, mint ahogy az Európai Bizottság várja, miután úgy tűnik, hogy a közszférában elmarad az erőteljes létszámcsökkentés. Így már idén 6 százalék alá kerülhet a munkanélküliség.
6 százalék alá kerülhet a munkanélküliség.-->
