Költekezés 2017 A szociális ellátások leépítése árán is csökkentik az adósságot

A Központi Statisztikai Hivatal bukja a legnagyobbat a jövő évi költségvetéssel, de az igazi vesztesek az önkormányzatok lesznek. A büdzsé kiadási kereteit kedden tulajdonképpen véglegesítették a honatyák: a jövő héten már csak végső áldásukat adják a javaslatra, de aligha lesz nagy változás. A hivatalos forgatókönyv szerint a Költségvetési Tanácsnak kell majd rábólintania a tervre, amely első ránézésre alapvetően nem változott meg az eredetileg benyújtott javaslathoz képest. A hiány pont annyi, mint volt, a bevételek és a kiadások nőttek egy hajszálnyit – a 18 ezer milliárdot is meghaladó költségvetési főösszeg mellett 56 milliárdot –, miközben a honatyák a mostani szavazással több mint 70 milliárdot osztottak szét különböző célokra. A legtöbbet a turizmus kapta, de jól jártak a kormányhivatalok is, és persze jutott nagyobb támogatás a Magyar Labdarúgó-szövetségnek is.

Az eredeti javaslathoz képest a legnagyobb változást az iskolák államosítása hozta: emiatt a jövő évi önkormányzati támogatásokat 27 milliárd forinttal csökkentették, és további 21 milliárdos extra adót vetettek ki a testületekre. Ez utóbbi külön befizetés (pontosabban: a megítélt támogatásból vonják le előre) az alapján, hogy az egyes önkormányzatok mennyi bevételt tudnának termelni. Az elvonások szerkezete miatt viszont nem azok a települések fizetnek feltétlenül többet, amelyeknél az iskolák államosítása után kevesebb feladat marad: valójában a gazdag kistelepülések pénzét csökkentik, és a szegényebb nagyvárosok járnak jobban az átalakítással. Az önkormányzati keretek a nap végén az ideihez képest 33 milliárddal (plusz az adóval) csökkennek, ami 5 százalékos visszaesés az ez évihez képest. Ennél többet csak százalékosan bukik bármely terület is: az igazságügyben az ideihez képest jövőre egymilliárddal szűkül a keret, ám ez a piciny költségvetésű tárcánál már 6,3 százalékos visszaesésnek számít.

A legnagyobb nyertes persze az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lett: itt jelenik meg az államosítás hatása, a pedagógusok és az egészségügyben dolgozók bérfejlesztésének összege is – ehhez képest viszont az idei, már felemelt kerethez képest 3,8 százalékkal emelkedő kiadások nem mondhatók acélos növekedésnek. Nyerésben van a fejlesztési tárca is: már az idén többet költhet – itt jelenik meg a Modern Városok program –, és ezért jövőre tovább duzzad a kerete.

A költségvetésben az osztogatás ellenére a kormányzat továbbra is államadósság-csökkentést és 3 százalék alatti hiányt lát – más kérdés, hogy ennek ára a szociális ellátások leépítése. A jóléti és a nyugdíjkiadások visszaesnek a GDP arányában, helyüket a költekezésben a gazdasági támogatások és persze a lakástámogatási konstrukciók veszik át.