Annak ellenére tett pontot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottsága (fb) a jegybank alapítványokban való részvételét vizsgáló eljárás záródokumentumára, hogy a hatfős testület Jobbik által delegált tagja, Nyikos László a szavazás során tartózkodott, és a százoldalas jelentés több megállapításával sem értett egyet. Különvéleményét Nyikos még a tiszaroffi Borbély-kúrián tartott ülés előtt megküldte tagtársainak, ám ezt az MNB honlapján megjelent közlemény egy szóval sem említi, s azt a közvélemény egyelőre nem ismerheti meg.
A Világgazdaság birtokába került különvéleményben Nyikos többek között azt sérelmezte, hogy a vizsgálattal megbízott fideszes delegált, Madarász László gyakorlatilag csak azt nézte meg, hogy az alapító MNB a Pallas Athéné-alapítványok létrehozásával betartotta-e a hatályos jogszabályokat. Madarász arra hivatkozott, azért „nem ment beljebb”, mert erre jogszabály az fb-t nem hatalmazza fel. Pedig az Alkotmánybíróság határozata nyomán már megismerhetők például az alapítványi tulajdonba adott ingatlanok belső átalakítási munkálataira vonatkozó szerződések, az átalakítások célja és költségei. Önkorlátozó felfogása következtében a jelentés nem tudja kielégíteni azt a közkíváncsiságot, amire hivatkozva a vizsgálatra sor került – jegyezte meg a jobbikos delegált. A jelentés szerint a jegybank igazgatósága nemcsak hogy „jogosult volt dönteni az alapítványok létrehozásáról”, hanem joga volt „az alapítványi hozzájárulások tárgyában” is határozni, „továbbá a támogatások ráfordításként való elszámolását jóváhagyni”. Azt a törvényi lehetőséget, miszerint az MNB alapítványt hozhat létre, a jelentés „elvárásnak” nevezi, amivel azt sugallja, hogy az MNB-nek mintegy kötelessége volna alapítványokat gründolni, majd finanszírozni. Noha ilyen feladatot Nyikos szerint a jegybanktörvény nem deklarál. Ezt a 2014-es választások miatt feloszlatott, előző MNB-fb is szóvá tette, mondván, „a jegybanktörvény rendelkezéseiből közvetlenül nem vezethetők le olyan nagyszabású programok, mint például az Értéktári program, amely nemzeti szinten fontos feladatokat tűz ki célul, de részben átveszi egyes állami intézmények feladatkörét”.
Az alapítványoknak a jelentés elkészítéséig juttatott 259,6 milliárd forintos vagyonhoz hasonló mértékű támogatást a példaként felhozott angol, német, francia, osztrák, svéd, svájci, luxemburgi és lengyel központi bankok egyike sem adott, és a magyar 0,8 százalékát kitevő MNB-s vagyonjuttatás a jelentéshez mellékelt táblázat viszonyszámaival sem indokolható.
