Súlyosan deficites az OPEC

Csaknem a felére zuhant tavaly a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) tagjainak együttesen számolt olajexport-bevétele: az 518,2 milliárd dolláros összeg 45,8 százalékkal kisebb a 2014-esnél. Ilyen mélységben utoljára 2005-ben járt az összbevétel – emlékeztet az OPEC éves statisztikai jelentése. Méginkább lesújtó a helyzet költségvetési téren: a 13 tagország együtt 99,6 milliárd dolláros hiányt hozott össze, szemben a 2014-es 238,1 milliárdos többlettel (a statisztikában benne van a szervezetbe tavaly visszatérő Indonézia is). Kollektív deficitet utoljára 1998-ban, az ázsiai pénzügyi válság idején látott az OPEC, amikor 10 dollár/hordó köré süllyedt az olajár. Utána bő másfél évtizedig felfelé mentek az árak – leszámítva a 2008-as válság idején tapasztalt visszaesést –, 2014 közepén 115 dollár körüli csúcsról indultak meg lefelé, egészen az ez év elején megtapasztalt 28 dollár alatti szintig. Ebben már főszerepet játszott a piacért zajló küzdelem, miután nagy játékosként megjelent a palaolaj-kitermelést felfuttató USA, a globális kereslet viszont szűkült, főleg a kínai gazdaság, illetve általában a feltörekvők lassulása miatt.

Az áresést minden OPEC-tag megszenvedte – még akkor is, ha azóta 50 dollár körüli magasságokba kapaszkodott vissza az olaj hordója –, de nem egyforma mértékben. A legrosszabbul Venezuela járt, ahol a magas bevételt évekig nagyvonalú szociális juttatásokra és ártámogatásokra fordították, ma viszont a GDP 20 százalékára rúg a büdzsé hiánya a Világbank adatai szerint, élelmiszerhiány van, és idén februárban csak a jegybanki tartalékok megcsapolásával kerülték el a fizetésképtelenséget.

A tavaly a világ legnagyobb kitermelőjévé előlépett (a nem OPEC-tag Oroszországot megelőző) Szaúd-Arábia helyzete annyival jobb, hogy a bőség éveiben hatalmas tartalékokat halmozott fel. Ezért is engedhette meg magának – túl azon, hogy olcsón tud kitermelni –, hogy piaci súlya megőrzése érdekében ne fogja vissza magát, abban a reményben, hogy a riválisok nem bírják a versenyt ilyen árak mellett. A királyságban egyelőre volt miből fedezni a tavaly közel 98 milliárd dolláros, a GDP 15 százalékát kitevő deficitet, de idén már 14 százalékos kiadáscsökkentést terveznek, emellett érdemi gazdaságpolitikai reformokat vezetnek be.