Vállalati kötvényt is vesz az EKB
Türelemre intett mindenkit Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a kormányzótanács Bécsbe kihelyezett kamatdöntő ülése utáni sajtótájékoztatón. A bevezető nyilatkozat után a kérdések többségére adott válaszában is szerepelt valamilyen módon, hogy a márciusban kibővített és meghosszabbított mennyiségi lazítási program hatása még nem érezhető teljes mértékben, már csak azért sem, mert két nagyon fontos intézkedést most indítanak be. A március óta havi 80 milliárd eurós kötvényvásárlási programot június 8-től kiterjesztik a vállalati kötvényekre is (kivéve a bankok papírjait) – utóbbiak esetében az államkötvényekkel ellentétben az EKB az elsődleges piacon is megjelenhet vevőként –, június 22-től pedig megkezdődik a bankokat olcsó forráshoz juttató célzott hosszú lejáratú refinanszírozási műveletek (LTRO) új sorozatának első szakasza.
Más eszközöket egyelőre nem kíván bevetni az eurózóna jegybankja a gazdaság élénkítése érdekében: az irányadó alapkamat maradt zéró, az aktív oldali rendelkezésre állás kamata 0,25 százalék, az EKB egynapos betéti kamata pedig továbbra is mínusz 0,4 százalék – ezekben nem is várt senki változást. Nagyobb érdeklődés előzte meg az esedékes makrogazdasági prognózist, amelyet ezúttal az euróországok jegybankjainak közreműködésével készítettek el. Az ez évre szóló inflációs prognózis a márciusi 0,1 százalékról 0,2-re emelkedett: Draghi beszédében kiemelte, hogy a következő néhány hónapban még nagyon alacsony vagy éppen negatív maradhat a ráta, és az év második felében is jórészt a bázishatás érvényesül majd az energiaárak változása miatt. Kulcsfontosságúnak nevezte ugyanakkor, hogy a nagyon alacsony infláció még nincs másodkörös hatással a bérekre.
Az idei GDP-növekedési előrejelzést valamivel jobban megemelték az előrejelzés készítői, 1,6 százalékra, a következő két évre azonban 1,7-1,7 százalék maradt, vagyis a szakértők egyelőre nagyon óvatosak a legalább jövő márciusig szóló élénkítési program gyors eredményeit illetően. A növekedés hajtóereje a belső fogyasztás marad, az exportra nem lehet alapozni a feltörekvő piacok problémái miatt. A kilátásokat még mindig negatív kockázatok övezik – emelte ki Draghi –, továbbra is a világgazdasági fejlemények, a közelgő brit népszavazás és más geopolitikai kockázatok miatt. A második negyedévben kissé lassulhat az eurózóna gazdaságának bővülése (az első negyedév meglepően erős, év/év alapon 2,1 százalékos tempója után), és a fellendülést a későbbiekben is megnehezítheti – túl a globális problémákon – a szerkezeti reformok lassúsága. Az EKB elnöke szokásához híven most is hangsúlyozta, hogy a kormányoknak is meg kell tenniük a magukét a fellendülés érdekében, de az elvárt reformok mibenlétére vonatkozó újságírói kérdésre most is azt válaszolta: ez nem az EKB kompetenciája, minden kormánynak magának kell eldöntenie, mire van szükség az adott országban.
