Lassabb világgazdasági növekedést vár a Nemzetközi Valutaalap, miután a Brexit az Egyesült Királyságon kívül is érdemi hatással lesz a fejlett európai országokra. Az IMF úgy véli, nagymértékben nőttek a gazdasági, politikai és az intézményi kockázatok is azzal, hogy a britek elhagyják az Európai Uniót – ha június 23-án a bentmaradásra szavaztak volna, akkor most a szervezet az áprilisinál kedvezőbb képet festett volna a világról.
A globális gazdaság 3,1 százalékkal növekedhet idén, jövőre pedig 3,4-re gyorsul az ütem az IMF legfrissebb World Economic Outlook (Világgazdasági Kilátások) jelentése szerint, ezzel áprilishoz képest 0,1 százalékponttal csökkentették a prognózist mindkét évre.
Meglepő módon azonban az IMF egyelőre nem számol brit recesszióval, pedig a legtöbb elemző azt gondolja, hogy elkerülhetetlen a tőkekivonás és a gazdasági visszaesés. A Valutaalap szakértői úgy vélik, hogy az Egyesült Királyság gazdasága 2016-ban 1,7 százalékkal növekedhet (0,2 százalékponttal lassabban, mint áprilisban várták), jövőre pedig 1,3 százalékra csökkenhet az ütem. Utóbbi csaknem egy százalékponttal marad el a korábbi prognózistól, de így is azt jelzi, hogy az IMF nem számít súlyos fejleményekre, igaz, ehhez az is kell, hogy viszonylag gördülékeny legyen a brit kilépés, és a kereskedelmi kapcsolatok ne nagyon sérüljenek.
Az eurózóna gazdasága idén 1,6 százalékkal, 2017-ben pedig 1,4 százalékkal bővülhet, vagyis a Brexitet inkább jövőre érzi meg a valutaunió. Miután az első negyedévben az Egyesült Államokban a vártnál lassabban, az eurózónában viszont gyorsabban nőtt a így a világgazdasági kilátások – a brit kilépést leszámítva – összességében nem változtak. Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere, Németország azonban megsínyli a Brexitet: jövőre nem 1,6, hanem csak 1,2 százalék lesz a GDP-növekedés.
Az EU-ban bizonytalanságot hoz a britek várható távozása, amely az üzleti hangulatot és a fogyasztói bizalmat is erodálhatja. A Valutaalap figyelmeztetett, hogy az alapforgatókönyvben feltételezettnél sokkal negatívabb hatások is jöhetnek. A politikai bizonytalanság elhúzódásával ugyanis további romolhat a bizalom, az üzleti szolgáltatások átvándorolhatnak az eurózónába, ez esetben tovább lassulhat a globális növekedés mindkét évben. A legrosszabb forgatókönyv szerint az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolat WTO-szintre süllyed vissza, a finanszírozási környezet nagymértékben romlik, pénzügyi stressz söpör végig Európán, és a bizalom súlyosan sérül. Utóbbi két forgatókönyv megvalósulása akkora károkat okoznak a világgazdaságban, hogy 3 százalék alá kerülhetne a globális gazdaság növekedési üteme.
Japán lassabban nő
Japán gazdasága sem örülhet a Brexitnek, elsősorban amiatt, hogy a jen menedékdevizának tekinthető, és erősödik, ha globális kockázatkerülési hullám uralkodik a világban. Ez pedig éppen ellentétes a kormány gazdaságpolitikájával, amely a jen gyengülésére alapoz. Az IMF szerint idén a világ harmadik legnagyobb gazdasága mindössze 0,3 százalékkal nőhet az eddig várt 0,5 helyett, jövőre pedig szerény 0,1 százalék jöhet össze.
