Januártól csak azért is 18 százalékra csökkenhet az internetes szolgáltatások áfája, Magyarország a brüsszeli elutasítás ellenére sem változtat az uniós szabályokba ütköző rendelkezésen, hanem megvárja, amíg erre kötelezik – a Világgazdaság értesülése szerint valószínűleg a szabad pálinkafőzésért folytatott harcban kidolgozott taktikát veti be a netadó ügyében is a kabinet. Erre utal Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos kijelentése is, amely szerint megvédik a döntést, és kemény tárgyalásokon képviselik majd Brüsszelben a magyar álláspontot.
Az internet adójának ügyében a helyzet ugyanúgy eleve egyértelmű volt, ahogyan a pálinkafőzésnél is. A magyar szabályok mindkét esetben az EU irányelveibe ütköztek, ám a kormányt ez nem zavarta. A pálinka ügyében is mindenki tudta, hogy a jövedéki megfizetése alól senkit sem így felmenteni Európában, ám a választások után meghirdetett kormányzati program intézkedései mégis életbe léptek 2011-ben. Brüsszel annak rendje és módja szerint abban az évben meg is indította az eljárást Magyarország ellen, és az ilyenkor kötelező többfordulós egyeztetés után 2012-ben szólította fel az Orbán-kormányt a rendelkezés eltörlésére. A kabinet ezt nem tette meg, így az eljárás következő szakaszában 2014-ben kötelezte az Európai Bíróság Magyarországot a mindenki által ismert szabályok betartására. Ennek következtében 2015-től ismét kell adót fizetni a házi pálinkafőzés után.
Ha az internet ügyében sikerülne ugyanígy négy évet halasztani, akkor akár végleg is megnyerhető volna a csata – az időhúzás ugyanis éppen az uniós irányelv várható változása miatt beválhat ebben az esetben. Az nem is kérdés, hogy a mostani szabályok szerint nem lehetne 18 százalék az internet áfája: a hozzáadottérték-adóról szóló előírások nemcsak a kulcsok számát és azok minimális mértékét határozzák meg, de azt is, hogy mely termékek tartozhatnak a kedvezményesebb körbe. Brüsszel ebben kíván az irányelv változtatásánál nagyobb szabadságot adni a tagállamoknak, amelyek bizonyos határok között maguk határozhatnák meg, hogy mely termékekre és szolgáltatásokra adnak kisebb adót. Ez azonban egyelőre szándék csupán, az Európai Bizottság terve, amelyet még a tagállamoknak több körben jóvá kell hagyniuk. Legutóbb évekbe telt az új szabályok elfogadtatása – és most is erre lehet számítani.
A magyar kormány harcos álláspontja mellett szól, hogy még az eljárás sem indult el az ügyben. Egyelőre Pierre Moscovici, az gazdasági és pénzügyi biztosa fejtette ki egy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez intézett levelében, hogy a digitalizáció fontos, de a szabályok ismertek, az áfa maradjon, legyünk türelmesek, mert ezek megváltoztatására készülnek. Ha most ezen álláspont ismeretében Magyarország kitart a 18 százalékos internetáfa mellett, akkor valamikor a bizottság megindíthatja az eljárást is, ami az ilyen ügyekben ismert tempó mellett legkorábban 2020-tól jelenthet magasabb netáfát.
