Kijev irányába tapogatózik az orosz hadsereg — Szumi megye sűrű támadásai mögött több bújhat meg, mint puszta elterelő hadművelet

Az orosz Védelmi Minisztérium adatai szerint az orosz hadsereg idén 205 települést vett ellenőrzése alá a különleges katonai művelet övezetében, és több mint 4714 négyzetkilométernyi terület cserélt fennhatóságot. Mi lehet a stratégiai céljuk az orosz fegyveres erőknek a frontvonal északi kiterjesztésével? 

Szumi elfoglalási terve régre nyúlik vissza

A drónokkal végrehajtott csapások a vasútállomást érték a nehéz katonai technika gyűjtőpontja felé, a Szumi régióban található Sztyepanovka településen – nyilatkozta Szergej Lebegyev, az oroszbarát nikolajevi ellenállás koordinátora a RIA hírügynökségnek.

„22:35 és 00:50 között tömeges BLA-támadást regisztráltak Szumi nyugati külvárosára. A vasútállomásra a cukorgyár irányába mértek csapásokat. A helyi lakosok szerint sok nehéz katonai technikát szállítottak a gyár területére és a szomszédos silóba” – mondta Lebedev. Hozzátette, hogy a Sztyepanovka településen keresztül vezet a vasút Szumiba. Az éjszakai támadást követően a vasút nem működik, zajlanak a helyreállítási munkálatok.

Vlagyimir Putyin elnök kijelentette, hogy Ukrajna maga okozta a harcok eszkalálódását az északkeleti régióban azzal, hogy 2024-ben jelentős ellenoffenzívát indított a Kurszk régió ellen, ezzel kétezer kilométerrel meghosszabbítva a frontvonalat. Ennek eredményeként az orosz csapatok biztonsági zónát hoztak létre, amelynek mélysége a Szumi régióban 8-12 kilométer.  Az orosz elnök szerint Oroszországnak semmiféle célja nincsen Szumi elfoglalására irányulóan, a lépést elmondása szerint leginkább a konfliktus alakulása diktálja. 

Kialakulóban az orosz északi folyosó

Szumi megye Ukrajna északkeleti részén, közvetlenül az orosz határ mentén helyezkedik el. Innen mindössze 90-100 kilométerre van Harkiv, és kevesebb mint 300 kilométerre Kijev. Ez a földrajzi helyzet tökéletes ütközőzónává teszi a területet. Ha Oroszország nagyobb katonai infrastrukturát rendel a környékre, azzal megosztja a délkeletre irányuló ukrán védelmet, és támaszpontot építhet ki a középső ukrán területek felé Dnyipropetrovszk irányába, amelyeket eddig még nem ért el a háborús pusztítás, például Csernyihiv irányába.

Szumi teljes elfoglalása megzavarná az ukrán dróntámadások irányát, amelyek eddig a környéken leggyakrabban vagy az orosz Belgorod városát érték, vagy a Kurszki régiót. Korábban az orosz hadsereg megtámadta az ukrán fegyveres erők F-16-osait kiszolgáló repülőteret, amely a csernyihivi régióban található, így stratégiai szempontból semmiképpen nem elhanyagolható az orosz „északi folyosó” létrehozásának kikristályosodása, amelyen keresztül Csernyihiven át a legrövidebb szárazföldi úton Kijevbe jutnak.  

Drónokkal bármilyen távolságot át lehet hidalni

Az Urál hegység Szverdlovszkij területein több épületet is evakuáltak az ukrán fegyveres erők drónjai által fenyegető támadás miatt. Erről a régió terrorizmusellenes bizottsága számolt be Telegram-csatornáján, az Antiterror Ural csatornán. Ezenkívül a régióban korlátozták a mobilinternet működését, mivel azokat célpontként értelmezhetik a drónok. 

Északkelet-Ukrajnában, Szumi megyében négyszer annyi orosz támadást tapasztaltak az őszi időszakban, mint az elmúlt év azonos időszakában. Nemcsak ez az újdonság, hanem a támadások módjainak változatossága. A tüzérségi rakétatámadásokon kívül egyre több kamikaze dróntámadás és egyéb MI-távvezérelt, pilóta nélküli harcirepülőgép-támadás történik.

Az Oroszország által létrehozott pufferzónából evakuálták a lakosokat, azonban egy korábbi jelentős orosz támadás során Szumi megyében az jelentette a legnagyobb problémát, hogy az ukrán légierő két teljes napig nem észlelte az ellenséges Sahíd típusú csapásmérő drónokat, ennek ellenére irányított légibombákkal Oroszország továbbra is támadta a határ menti területeket.