A nemzetközi kutatást Franciaországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Spanyolországban végezték, és összesen hat platformot – Facebook, Instagram, LinkedIn, TikTok, X/Twitter, YouTube – vizsgáltak. Szlovákiában, szintén a TikTok, és mellette a Facebook bizonyult a félretájékoztatás fő forrásának – írja az Új Szó.
A kutatók szerint az eredmények azt bizonyítják, hogy a TikTok rendszere különösen fogékony a félrevezető tartalmak terjedésére, és komoly kihívást jelent a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) előírásainak teljesítése szempontjából. A kutatásól kiderült, hogy
a TikTokon a legmagasabb a félrevezető és hamis információk aránya – a közérdeklődésű témájú bejegyzések 20 százaléka tartalmaz hamis vagy félrevezető információt.
A LinkedIn érte el a legalacsonyabb arányt: mindössze 2 százalékot.
Ha ebbe a kategóriába soroljuk az olyan tartalmakat, amelyek károsak (például gyűlöletbeszédet) vagy „határesetek” (dezinformációs narratívákat támogatnak, de nem tartalmaznak ellenőrizhetően hamis állításokat), akkor a TikTok és az X/Twitter teljesít a legrosszabbul: a megjelenő tartalmak 34 és 32 százaléka esik ebbe a kategóriába. Az álhíreket terjesztő fiókok nagyobb elérést és több interakciót generálnak, mint a megbízható források – ugyanannyi követő mellett a bejegyzéseik több megtekintést és reakciót kapnak. A kutatás során ez a jelenség minden platformon megfigyelhető volt, kivéve a LinkedInt.
Az Euronews számos cikket közölt a TikTokon terjedő hoaxokról. Egy esetben például olyan hangklip (sound) került közlésre a videóplatformon, amely azt sugallja, hogy a Covid-vakcina túl gyors fejlesztése miatt nem biztonságos, illetve félrevezetően hasonlítja más betegségekhez. Több ezer videón köszönt vissza ugyanez a hangminta.
Szintén gyakori álhírtémák a háborúk, köztük az orosz–ukrán konfliktus is.
Korábban például egy félrevezető videó – amelyet több mint 3 millióan láttak a TikTokon – állítólag az ukrán fegyveres erőket mutatta, amint bevonulnak Mariupol utcáira. A videót valójában először 2014-ben tették közzé, a Moszkva-barát szeparatistákkal kapcsolatos válság idején.
Hat nagy online platform, négy EU-tagállamában, öt kulcstéma (Ukrajna/Oroszország, klíma, egészség, migráció, helyi politika) köré szerveződve végezték a kutatást. Platformonként és országonként 500 véletlenszerűen kiválasztott bejegyzést vizsgáltak. Ezeket a megtekintések száma alapján súlyozták, annak érdekében, hogy a tanulmány tükrözze a felhasználók valós élményét. A tartalmat hivatásos tényellenőrök értékelték. Az adatgyűjtés 2025 márciusa és áprilisa között zajlott. A második mérést 2026 elejére ütemezték, annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni az időbeli változásokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.