A július már nem olyan jó

„Bátran kijelenthetjük, hogy az idei évre kitűzött 2,0 százalékos európai uniós módszertan szerinti hiánycél változatlanul reális és teljesíthető” – ezzel a valójában nem túl merész kijelentéssel zárja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a júliusi államháztartási folyamatok részleteit bemutató összefoglalóját. A Varga Mihály vezette tárca leginkább az első hét hónap folyamatait elemzi most, ami nem is csoda: július végén rekordalacsony volt a hiány, mindössze 464,8 milliárd forint, az egész éves tervnek alig 61 százaléka.

Az áfa- és a személyijövedelemadó-bevételek a terveknek megfelelően alakulnak (vagyis az adócsökkentések ellenére valamivel több jön be ebből a forrásból a tavalyinál), míg a járulékoknál némi többlet is van. A forgalmi adóknál a kereskedelmi forgalom (vagyis a fogyasztás) növekedése a magyarázat a többletre, a szja-nál és a járulékoknál pedig a gyorsabb bérkiáramlás, utóbbiaknál 7,5 százalékos (a keresetemelkedési ütemével megfeleltethető) a bővülés, ami 181 milliárddal nagyobb bevételt hozott a tavalyinál. (Ez a korábban várt felett van valamivel.) Az első héthavi mérleget jelentősen javítja azonban a magasabb társaságiadó-bevétel is, ebből a forrásból közel 80 milliárd forinttal jött be több a tavalyinál (ez 38 százalékkal jobb eredmény). Ezt a tárca némi eufemizmussal „a vállalkozások növekedési adóhiteleihez és az előző évről szóló adóbevallások benyújtásához kapcsolódó magasabb” befizetéseivel magyarázza. Valójában persze egyetlen, már unalomig ismert ügylet az ok: a General Electric rendkívüli adóbefizetése, amely az Alstom felvásárlásán keletkezett nyereségét nálunk számolta el, és emiatt két év alatt közel 500 milliárd forintot fizet be társasági adóként.

A következő részlet azonban lassan aktuális lehet, mert a júliusi számokban ennek nyoma nem látszik. A szaktárca kerüli is a hetedik hónap számainak kiemelését – az eredmények itt ugyanis már nem olyan szépek. Júliusban a hiány 62,7 milliárd forint volt: ez valamivel jobb a tavalyinál, de rosszabb a két évvel ezelőttinél – tulajdonképpen az előző évek átlaga körül van. A bevételek júliusban nem szárnyaltak már, a társasági adóból kevesebb folyt be, az szja és az áfa is a tavalyi szintnek felelt meg, de a járulékbevételek sem voltak nagyobbak.

A mérleget mindezek ellenére júliusban a kiadások rontották le – ráadásul most kifejezetten a tárcák költekezései. A félévhez közeledve elengedte a gyeplőt a pénzügyi kormányzat. Az első hét hónapban jelentősen javította az egyenleget ugyanis, hogy leállt az uniós finanszírozás: tavaly több mint 1200 milliárd forintot tettek ki az ilyenformán elköltött pénzek az első hét hónapban, az idén alig 600 milliárdot. Ráadásul – úgy néz ki – a nyár mégsem hozott fordulatot ebben: júniusban ugyanis még a kiutalások felpörgését lehetett tapasztalni az előző hónapokhoz képest, ám júliusra ennek már nincs nyoma: ismét alacsonyabb intenzitásúak a kifizetések a tavalyinál (bár nem annyira, mint az év elején). Nagy ugrás a tárcák saját költéseinél (a szakmai fejezetű előirányzatok kiadásainál) van: itt már közel 240 milliárd forinttal nagyobb a kiadás a múlt évinél – igaz: ez is a tervezetten belül van.

Ezek után aligha lehet kétséges, hogy meglesz a hiányterv (a második fél év mindig jobb bevétel szempontjából). Augusztusban és szeptemberben az előző két évben nem vagy csak alig volt hiány, október kötelezően pluszos hónap, míg november vegyesen alakul attól függően: mennyit enged meg költekezésből magának az állam. December – épp emiatt – általában negatív: ilyenkor enged a nadrágszíjon a kormány, és állítja be a számára kívánatos deficitet.

Sportra kell a pénz

Újabb 361 millió forintot költött el a rendkívüli helyzetekre (árvíz, belvíz, katasztrófák esetére) félretett tartalékból a kormány. A Magyar Közlöny legutóbbi száma szerint a pénzt a sportlétesítmények fenntartására és fejlesztésére elkülönített keret növelésére kell fordítani. Arra a vonatkozó kormányhatározat nem ad magyarázatot, miért van az intézkedésre szükség. A százmilliárdos rendkívüli keretből mindenesetre most már csak kevesebb mint 21 milliárd forint maradt. A felhasznált közel 80 milliárd forintból eddig 10 milliárd forint ment sportcélokra, ebből 3,3 milliárd az olimpiai pályázat támogatására, míg 5,5 milliárd az egyedi sportlétesítmény-fejlesztések segítésére.