Előrelépés az adósságharcban

Az államháztartás bruttó maastrichti adóssága április–júniusban 248 milliárd forinttal 25 900 milliárd forintra csökkent, ami a GDP 75,5 százalékának felel meg – jelentette a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján szerdán a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az előző negyedévhez képest a bruttó adósság jelentősen csökken – 77,2 százalék volt március végén –, míg a most kimutatott érték alacsonyabb a tavalyi 76,8 százaléknál is. A második negyedévben csak 2008 – vagyis a pénzügyi válság – előtt volt ennél alacsonyabb az adósság mértéke, sőt azóta ennél jobb adat csak egy volt: a tavaly év végi.

A múlt év végén az adósságmutatót 75,3 százalékra sikerült leszorítani, ám ehhez számtalan kreatív módszert kellett bevetnie az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK). Ilyen volt a lejáratok időzítése (több kötvény épp december 31-én járt le), de a jegybank devizakötvény-felvásárlási „akciója” is lehetőséget biztosított az ÁKK-nak, hogy megfelelő szintre szorítsa a mutatót.

A fél év végén elért eredményben azonban ilyen beavatkozás nem látszik. Sőt. A jelentés szerint ugyanis az államháztartás nettó tartozása jelentősebb mértékben is csökkent, ami azt mutatja, hogy mód lenne tovább mérsékelni a maastrichti mutatót is. Az MNB jelentése szerint a nettó tartozás 23 262 milliárd forintot tett ki. Ez a GDP 67,8 százalékának felel meg, miközben a nettó adósság március végén 69,3 tavaly év végén pedig 69,1 százalékon állt.

Azt persze, hogy az év végi adósságszám miként alakul, még sok minden befolyásolhatja: így például az év közbeni kibocsátások, de a GDP értékének változása is. Utóbbira példa, hogy a tavaly év végére előzetesen jelzett 75,5 százalékos adósságból a 75,3 százalékos lett a magasabb nominális GDP miatt. Az idén azonban a gazdasági teljesítmény ebből a szempontból inkább kockázatot jelentett eddig: a második negyedéves adatokig sokan a vártnál gyengébb bővülési ütemet jósoltak, ami negatívan hathatott volna az adósságmutatókra is. Ugyanakkor a vártnak megfelelő növekedés mellett kényelmes adósságcsökkentést jelent a féléves szám, hiszen az év végi adósság általában is alacsonyabb. Ennek az oka a költségvetési bevételek lefutásában és a hiány alakulásában keresendő: az év második fele mindig jobb a büdzsének.

Az első féléves kedvező eredményt amúgy is az alacsony államháztartási hiánynak (vagyis a General Electric itt elszámolt fúziós eredményéből következő extra-adóbevételeknek) lehet köszönni. Az MNB szerint számolt deficit – az államháztartás nettó finanszírozási igénye – mindössze 89 milliárd forint volt a második negyedévben, ami a GDP 1 százalékát tette ki. Ennél is többet mond azonban, hogy a június végén zárult egy évben 376 milliárd forint, a GDP 1,1 százaléka volt a hiány. A jegybank jelentése szerint az adósság csökkenéséhez a nettó hiteltörlesztés 306 milliárd forinttal járult hozzá, amit a forint gyengülése 58 milliárd forinttal vett vissza.

A második negyedévben a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye jelentősen csökkent: mindössze 28 milliárd forint volt. Ugyan ismét visszaesett a jegybanknál elhelyezett betétállomány, ám ez döntően a külföldi hiteltörlesztés miatt alakult így. Ez utóbbi miatt csökkent az államkötvény-állomány is. Ezt ellensúlyozta a kincstárjegyek kibocsátásának a növekedése: ezeket a jegybank szerint elsősorban a lakosság vásárolta, miközben a hitelintézetek által tartott állomány csökkent. A két ellentétes irányú folyamat eredőjeként a kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya kismértékben növekedett – írja a jegybank. Nagy összegű hiteltörlesztés következtében jelentősen mérséklődött viszont a külföldről felvett hosszú lejáratú devizahitelek állománya, így a központi kormányzat kötelezettségei összességében csökkentek.