Nyolc éve nem volt olyan alacsony a magyar államcsőd valószínűsége, mint most. Az államadósság törlesztésének leállására köthető biztosítás, a CDS-felár 110 bázispont közelébe süllyedt a múlt héten, ami azt jelzi, hogy Magyarországot egyre kevésbé tartják kockázatosnak a befektetők. A csődkockázati mutató azt követően kezdett el süllyedni, hogy a Standard & Poor’s hitelminősítő a befektetésre ajánlott kategóriába emelte a hosszú lejáratú magyar devizaadósságot, és ezzel már két cégnél került ki a bóvliból az ország.
A magyar CDS-felár nem a világgazdasági válság közepén érte el csúcsát, mint ahogy láthattuk a többi régiós országban. A hazai csőd 2011 végén és 2012 elején volt a legvalószínűbb, amikor a nemzetközi hitelminősítő intézetek megvonták az országtól a befektetésre ajánlott minősítést. Az európai adósságválság közepette az államadósság finanszírozása jelentősen drágult – a kötvényhozamok fenntarthatatlan adósságpályát vetítetek előre –, a kilátásai pedig nemcsak a gyenge euróövezeti konjunktúra miatt romlottak, hanem az unortodox magyar gazdaságpolitika miatt is. Eközben egyre világosabbá vált, hogy a kormány csak a „török kártyát” játssza a Nemzetközi Valutaalappal, vagyis lebegteti a megállapodást, de végül sosem fog megegyezni egy védőhálóról. Ekkor volt olyan nap, hogy 710 bázisponton állt a CDS-felár, vagyis tízmillió euró ötéves magyar állampapírra 710 ezer euróért kínáltak biztosítást a törlesztés esetleges leállására.
[caption id="" align="alignleft" width="600"]
Egyre jobb a kormányzati kilátás. fotó: MW[/caption]A CDS-felár kisebb-nagyobb hullámzásokkal, de innen indult csökkenésnek, ami azóta is tart. Elemzők szerint a következő hónapokban még biztonságosabbá válhat az ország. November 4-én a Moody’s is kiemelheti Magyarországot a bóvlikategóriából, ezzel pedig mindhárom hitelminősítőnél meglesz a befektetési ajánlás. Szakértők úgy vélik, hogy a CDS-felár és az állampapírhozamok alapján a piacok már tavaly óta befektetésre ajánlott kategóriába árazza Magyarországot, a hitelminősítők azonban mindig lassabban lépnek.
A jegybank egyik korábbi elemzése alapján Magyarországnak már nem kell annyira félnie a nemzetközi piacok viharaitól és a befektetői hangulat ingadozásától, mint korábban. Az országai között tavaly Magyarországon volt az egyik legmagasabb a finanszírozási képesség, amelynek javulása jórészt az EU-források gyorsuló beáramlásának, a külkereskedelmi mérleg javulásának és a gazdaság növekedésének köszönhető. A GDP-növekedés és a külkereskedelmi többlet pedig idén is jól alakulhat – utóbbi rekordnagyságú lehet –, még ha nem is lesz nagymértékű az EU-források beáramlása. A Morgan Stanley szakértői egyenesen azt állapították meg egyik tanulmányukban, hogy a világgazdasági válság előtt Magyarország félhetett legjobban, hogy elsodorja egy vihar, azóta azonban nekünk csökkent a legtöbbet a sérülékenységünk az egész CEEMEA-térségben (Kelet-Közép-Európa, Közel-Kelet, Afrika).
A folyamatos és nagymértékű javulás ellenére azonban a szűken vett régióban most is Magyarország a legkockázatosabb. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője viszont úgy véli, hogy hamarosan megszűnhet a különbség a román és a magyar CDS-felár között. Szomszédunk csődkockázati mutatója 100-110 bázispont között mozgott az elmúlt egy hónapban, miközben Magyarországé az időszak nagy részében 130 körül. Ezt hozta lejjebb mintegy 15 bázisponttal az S&P felminősítése.
A 70 bázispont körül mozgó lengyel CDS-felár egyelőre nagyon távol van, bár a kormányzó Jog és Igazságosság párt egyre több olyan intézkedést hoz, amely nem tetszik a befektetőknek – sokan úgy tartják, hogy a 2010-es magyar útra léptek. Éppen ezért Lengyelország megítélése romolhat a következő időszakban. Az S&P év elején meg is vonta az „A” kategóriát az országtól az egyre kevésbé kiszámítható gazdaságpolitika és az intézmények függetlenségének korlátozása miatt: jelenleg már „BBB+” szinten tartja őket a cég, ami két lépcsőfokkal jobb a magyar „BBB–” besorolásnál. A régió legjobban teljesítő országa Csehország, amely a piac ítélete és a hitelminősítők besorolása alapján is annyira biztonságos, mint a fejlett nyugat-európai országok.
