BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Államcsődveszély: Magyarország egyre biztonságosabb, de a régió előtte jár

A világgazdasági válság kitörése óta nem volt annyira biztonságos az ország, mint most. A régióban azonban még így is a legkockázatosabbként áraz bennünket a piac.

Nyolc éve nem volt olyan alacsony a magyar államcsőd valószínűsége, mint most. Az államadósság törlesztésének leállására köthető biztosítás, a CDS-felár 110 bázispont közelébe süllyedt a múlt héten, ami azt jelzi, hogy Magyarországot egyre kevésbé tartják kockázatosnak a befektetők. A csődkockázati mutató azt követően kezdett el süllyedni, hogy a Standard & Poor’s hitelminősítő a befektetésre ajánlott kategóriába emelte a hosszú lejáratú magyar devizaadósságot, és ezzel már két cégnél került ki a bóvliból az ország.

A magyar CDS-felár nem a világgazdasági válság közepén érte el csúcsát, mint ahogy láthattuk a többi régiós országban. A hazai csőd 2011 végén és 2012 elején volt a legvalószínűbb, amikor a nemzetközi hitelminősítő intézetek megvonták az országtól a befektetésre ajánlott minősítést. Az európai adósságválság közepette az államadósság finanszírozása jelentősen drágult – a kötvényhozamok fenntarthatatlan adósságpályát vetítetek előre –, a gazdasági növekedés kilátásai pedig nemcsak a gyenge euróövezeti konjunktúra miatt romlottak, hanem az unortodox magyar gazdaságpolitika miatt is. Eközben egyre világosabbá vált, hogy a kormány csak a „török kártyát” játssza a Nemzetközi Valutaalappal, vagyis lebegteti a megállapodást, de végül sosem fog megegyezni egy védőhálóról. Ekkor volt olyan nap, hogy 710 bázisponton állt a CDS-felár, vagyis tízmillió euró ötéves magyar állampapírra 710 ezer euróért kínáltak biztosítást a törlesztés esetleges leállására.

[caption id="" align="alignleft" width="600"]Egyre jobb a kormányzati kilátás. fotó: MW Egyre jobb a kormányzati kilátás. fotó: MW[/caption]A CDS-felár kisebb-nagyobb hullámzásokkal, de innen indult csökkenésnek, ami azóta is tart. Elemzők szerint a következő hónapokban még biztonságosabbá válhat az ország. November 4-én a Moody’s is kiemelheti Magyarországot a bóvlikategóriából, ezzel pedig mindhárom hitelminősítőnél meglesz a befektetési ajánlás. Szakértők úgy vélik, hogy a CDS-felár és az állampapírhozamok alapján a piacok már tavaly óta befektetésre ajánlott kategóriába árazza Magyarországot, a hitelminősítők azonban mindig lassabban lépnek.

A jegybank egyik korábbi elemzése alapján Magyarországnak már nem kell annyira félnie a nemzetközi piacok viharaitól és a befektetői hangulat ingadozásától, mint korábban. Az Európai Unió országai között tavaly Magyarországon volt az egyik legmagasabb a finanszírozási képesség, amelynek javulása jórészt az EU-források gyorsuló beáramlásának, a külkereskedelmi mérleg javulásának és a gazdaság növekedésének köszönhető. A GDP-növekedés és a külkereskedelmi többlet pedig idén is jól alakulhat – utóbbi rekordnagyságú lehet –, még ha nem is lesz nagymértékű az EU-források beáramlása. A Morgan Stanley szakértői egyenesen azt állapították meg egyik tanulmányukban, hogy a világgazdasági válság előtt Magyarország félhetett legjobban, hogy elsodorja egy vihar, azóta azonban nekünk csökkent a legtöbbet a sérülékenységünk az egész CEEMEA-térségben (Kelet-Közép-Európa, Közel-Kelet, Afrika).

A folyamatos és nagymértékű javulás ellenére azonban a szűken vett régióban most is Magyarország a legkockázatosabb. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője viszont úgy véli, hogy hamarosan megszűnhet a különbség a román és a magyar CDS-felár között. Szomszédunk csődkockázati mutatója 100-110 bázispont között mozgott az elmúlt egy hónapban, miközben Magyarországé az időszak nagy részében 130 körül. Ezt hozta lejjebb mintegy 15 bázisponttal az S&P felminősítése.

A 70 bázispont körül mozgó lengyel CDS-felár egyelőre nagyon távol van, bár a kormányzó Jog és Igazságosság párt egyre több olyan intézkedést hoz, amely nem tetszik a befektetőknek – sokan úgy tartják, hogy a 2010-es magyar útra léptek. Éppen ezért Lengyelország megítélése romolhat a következő időszakban. Az S&P év elején meg is vonta az „A” kategóriát az országtól az egyre kevésbé kiszámítható gazdaságpolitika és az intézmények függetlenségének korlátozása miatt: jelenleg már „BBB+” szinten tartja őket a cég, ami két lépcsőfokkal jobb a magyar „BBB–” besorolásnál. A régió legjobban teljesítő országa Csehország, amely a piac ítélete és a hitelminősítők besorolása alapján is annyira biztonságos, mint a fejlett nyugat-európai országok.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek