Átmeneti fékezés

Kiábrándítóan kezdődött az év második fele a magyar gazdaságban, ami bizonytalanságot jelent a kilátásokkal kapcsolatban is, de a Világgazdaság által megkérdezett közgazdászok javulásra számítanak. A kiskereskedelmi forgalom növekedése júliusban lelassult, az ipari termelés és az export visszaesett, ráadásul a feldolgozóipar kilátásait tükröző beszerzésimenedzser-index sem tükrözi a termelés felpattanását.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza szerint egyelőre nem kell temetni a magyar gazdaságot, az azonban látszik, hogy a növekedés nem lesz igazán gyors. „Nemcsak a magyar gazdaságban, hanem legnagyobb exportpiacunkon is láthatók a növekedés lassulásának jelei. Az ipar és az export sem teljesített jól Németországban, ami ránk is hatással van” – hangsúlyozta a szakértő. Németh Dávid azonban a hazai ipar gyenge teljesítményét elsősorban az autógyárak nyári leállásával és a szabadságolásokkal magyarázta, de ha nem csak a termelés, hanem a megrendelések is visszaesnek a következő hónapokban, akkor aggódhatunk.

A júliusi és az augusztusi ipari adatok Németh Dávid szerint azért mutatnak igen nagy ingadozást, mert az autógyártás súlya jelentősen megnőtt. Ma már a feldolgozóipar egyharmadát teszi ki a járműgyártás. Ez pedig megnehezíti az előrejelzést, egy-egy gyár termelésének a leállása vagy felpörgése ugyanis nagy hatással van az egész ipari termelésre. A feldolgozóiparban Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint is nagy volatilitás várható az autógyárak termelésének ingadozása miatt, de 2-3 százalék körüli növekedés reálisnak látszik az iparban a következő hónapokban. Éppen azért továbbra sem az ipar lesz a növekedés fő motorja.

A kiskereskedelmi forgalom növekedési ütemének júliusi mérséklődése elsősorban azzal függ össze, hogy az emberek már nem növelik olyan nagy mértékben az üzemanyag-vásárlásaikat, mint egy évvel korábban – amikor összeomlottak a globális olajárak, és olcsóbb lett a benzin is –, miután nem csökken tovább az ár. „A következő hónapokban is alacsony maradhat az üzemanyag-fogyasztás növekedési üteme, mert a bázis magas lesz” – vélekedett Németh Dávid. Mindez azonban a lakossági fogyasztáson nem látszik majd meg, hiszen a munkaerőhiány okozta gyors béremelkedési ütem fennmarad, ami a fogyasztást is magas szinten tartja. Kiemelte, hogy a második negyedéves GDP-adatok alapján a szolgáltatások vásárlása gyorsult, ez pedig a következő hónapokban is így lehet.

„A gazdasági növekedés a harmadik negyedévben is lesz olyan gyors éves alapon, mint a másodikban mért 2,6 százalék” – mondta lapunknak Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza szerint azért sem kell attól tartani, hogy a GDP-növekedés visszazuhan az első negyedévben látott 1,1 százalékos szintre, mert a gyors fogyasztásnövekedés mellett az export is jól alakulhat a következő hónapokban. Júliusban a visszaeső kivitel még gyengébb importszámokkal párosult, így az export hozzájárulhat a növekedéshez. „A beruházások és az építőipar visszaesése szelídülhet, miközben támogathatja a GDP-növekedést, hogy a vállalati hitelezésben némi emelkedés várható” – vélekedett.

Németh Dávid szerint idén 2 százalék körüli GDP-növekedés prognosztizálható átlagosan, miután a harmadik és a negyedik negyedévben sem várható 2,5 százalék feletti bővülés. „Tavaly év végén felgyorsultak az EU-források kifizetései, és ha beindulnak is az új ciklus lehívásai, ezt akkor is nehéz lesz felülmúlni” – vélekedett.

Jövőre azonban minden bizonnyal jobb évre számíthatunk. Az EU-források lehívásának felpörgése, a feszessé váló munkaerőpiac következtében magasan maradó béremelkedési ütem, a lakásépítések beindulása, valamint a költségvetési lazítás, vagyis a hiányszám emelése is a növekedés gyorsulása mellett szól – foglalta össze Németh Dávid. „Vagyis ha nem omlik össze a világgazdaság, akkor 3 százalék körüli növekedés elérhető 2017-ben, persze ez nem azt jelenti, hogy mostani állapotában erre tartósan, hosszú távon képes lenne a magyar gazdaság.”