Csak jövőre éled fel az építőipar

Júliusban sem állt meg az építőipar drasztikus visszaesése: 17,6 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbi szinthez képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. A szektor zuhanása január óta tart, legmélyebb pontján, márciusban 35,5 százalékkal csökkent a teljesítménye. A rossz adatokban nincs semmi meglepő, hiszen a termelés csökkenését – csakúgy, mint eddig – nagyrészt továbbra is az uniós forrásból végzett munkák tavaly év végi befejeződése, részben a magas bázis okozta. Az előző uniós ciklus végén szépen profitált az ágazat az EU-forrásokból finanszírozott állami és önkormányzati megrendeléseken, ami kihúzta az építőipari cégeket a válságból. Az elmúlt két és fél évben viszont érdemleges uniós forrás nem érkezett a közbeszerzési piacra.

Még a következő hónapokban is két számjegyű, 14-15 százalékos mínuszokra számíthatunk a statisztikában, legfeljebb az év végén, jövő év elején fordulhat pozitív tartományba az építőipar teljesítménye – hangsúlyozta kommentárjában Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A jövő évi, akár két számjegyű növekedést az elemző szerint támogatja az új uniós kifizetések beindulása, az idei alacsony bázis, a kormányzati intézkedések (például a családi otthonteremtési kedvezmény és az új építésű ingatlanok áfacsökkentése), az elmaradt építkezések és az alacsony kamatkörnyezet is. A részletes adatokból az is látszik, hogy lakásépítésekre, irodaház-kapacitások növelésére van igény a piacon. A szerződésállomány növekedésének megindulása után körülbelül 9 hónappal már a termelésben is látszik a növekedés.

A szakértők szerint már a fordulatot jelzi az épületek építésére kötött új szerződések volumenének júliusi 88 százalékos növekedése is tavalyhoz képest. Emellett az épületépítések hó végi szerződésállománya 63 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Szintén kedvező jel, hogy az épületépítésekre vonatkozó hó végi szerződésállomány is március óta minden hónapban 50-60 százalékkal nőtt. Ugyancsak pozitív jel, hogy 2016 első hat hónapjában országosan 137 százalékkal nőtt a kiadott lakásépítési engedélyek száma. Az ingatlan.com adatai szerint az év első félévében 24,6 százalékkal nőtt az új építésű lakóingatlanok iránti kereslet az előző év azonos időszakához képest. Balogh László szerint a tempósabb építőipari növekedés a következő évben várható, mert az idén elindított lakás- és épületfejlesztések leginkább 2017-ben vagy azt követően lesznek láthatók az építőipari adatokban. Az ingatlan.com előrejelzése szerint a mostani kilátások alapján országszerte 15-20 ezer új építésű lakás átadására lehet számítani a következő másfél évben.

Fékezhet a munkaerőhiány

Nagy kérdőjel ugyanakkor, hogy az ágazatban tapasztalható munkaerőhiány hogyan befolyásolja majd a teljesítményt. „Jelenleg mind a képzett mérnökök, mind a szakmunkások között jelentős kapacitáshiány tapasztalható az építőiparban, a jól képzett munkaerő elvándorlása folyamatos, nem kis részben az elmúlt évek ingadozó teljesítményének következtében – hangsúlyozta Lipcsei Gábor, az Óbuda Group elnöke. A szakember szerint a kibocsátás lökésszerű növekedése az elvándorlással együtt jelentős teljesítési és minőségi kockázatokat jelenthet az építési projektekben. A munkaerőhiány ellen a vállalkozások egyrészt költségesebb külföldi munkaerő alkalmazásával, másrészt béremeléssel tudnak érdemben védekezni.