Előny kovácsolható a migrációból
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMagyarországon, Csehországban, Lettországban és Lengyelországban a migránsok között magasabb a felsőfokú képzettségűek aránya, mint a hazai népesség körében – közölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely a jövő heti őszi ülésszak előtt tette közzé globális gazdasági előrejelzésének elemzői fejezeteit. Ezek egymással szorosan összefüggő kérdéseket vizsgálnak: a gazdasági-társadalmi sokkok tovaterjedésének hatásait a kereskedelemre és az inflációra.
Az IMF következtetése szerint ha egy százalékponttal nő a bevándorlók aránya, akkor a bruttó hazai termék két százalékponttal ugorhat meg. A fogadó országokban viszont a hosszú távú előnyök ellenére súlyos feszültségeket kelthet a bevándorlók megjelenése, ezért égetően szükség van hatékony és gyors integrációs programokra, hogy megtanulják a nyelvet, és mihamarabb munkába álljanak. Azokban az országokban, ahonnan az emberek elvándorolnak, szintén súlyos helyzet alakulhat ki, hiszen a folyamat lényegében agyelszívás, elapadnak a növekedés forrásai.
A migránsok száma 1990 és 2015 között 150 millióról 250 millióra emelkedett szerte a világon, az elsöprő többség megélhetési okokból indult útnak. A fogadó országokban a bevándorlók aránya ötről tíz százalékra nőtt, nagy különbségekkel: Finnországban alig öt-, míg például Ausztráliában harmincszázalékos. Az utóbbi két évben azonban a háborúk és az üldöztetés elől menekülők száma is 4,5 millióra ugrott.
Egy másik nagy tovagyűrűző folyamat Kínából indult el, ahol a beruházások vezérelte növekedésről a fogyasztásvezéreltre állnak át, miközben a gazdaság lassúbb tempót diktál. Hosszabb távon ez mérsékelheti a világgazdasági sokkokat. Az ezredforduló óta Kína részesedése a világ GDP-jéből háromról tizenhárom százalékra, a globális importból háromról tíz százalékra bővült, és ahogy egyre feljebb kerül a globális értékláncokban, úgy ad át egyszerűbb tevékenységeket elsősorban a térségben felemelkedő gazdaságoknak. Kína nyersanyagkeresletének megcsappanása azonban hátrányosan érint sok országot.
Az IMF arra is figyelmeztetett, hogy a tagországok kerüljék a protekcionista intézkedéseket; az elemzés egy másik fejezete azt mutatja be, hogy a világkereskedelem bővülése a válság előtti hatról 2012 óta három százalékra süllyedt a gyenge gazdasági tevékenység és az elapadó beruházások miatt. Az ellenszer a szabadkereskedelmi övezetek tágítása és a vámcsökkentés lehetne.
A világgazdaságot nyomasztó tényezők az alacsony infláció okai között is megjelennek. A fejlett gazdaságok úgy kerülhetik el a dezinflációs csapdát – hangsúlyozta a valutaalap elemzése –, hogy a laza monetáris politikákat növekedéspárti fiskális és jövedelempolitikával, valamint keresletélénkítő strukturális reformokkal egészítik ki.
