A harmadik negyedév utolsó hónapjában is fennmaradt a magyar gazdaság lendülete a Világgazdaság mutatószáma szerint, de további élénkülést nem tapasztaltunk az előző hónapokhoz képest. A Gyorsulási Irányadó alapján 2,4 százalékkal nőtt szeptemberben a magyar gazdaság, ami gyengébb teljesítmény az augusztusi 2,7 százaléknál, de arra utal, hogy a harmadik negyedévben is fennmaradt a tavaszi konjunktúra.
Az viszont nem sok jót jelent, hogy a GYIA tíz részindexéből hét visszahúzta a mutatószámot. A pénzügyi és a reálgazdasági komponensek egyaránt rosszul teljesítettek. Egyelőre azonban nem kell nagyon aggódni, hiszen augusztusban még a részindexek többsége növekedett, és egyetlen hónap alapján nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Különösen úgy, hogy az éves növekedési index érdemben 2 százalék felett maradt, bár havi alapon nem láttunk gyorsulást.
A pénzügyi részindexek közül a reálkamat növekedése, az Ifo-index visszaesése, a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének (BUX) reálértéken számított esése, valamint a rövid és a hosszú lejáratú állampapírok közötti kamatkülönbség emelkedése is lefelé húzta a GYIA-t. Egyedül a pénzkínálat reálértéke növekszik, amit többek között a jegybank hitelezési programjai támogatnak. Ez igen erőteljes ellensúlya a többi komponens csökkenésének. A hozamgörbe meredekebbé válása sem tűnik problémának, hiszen az államkötvények hozama egyre alacsonyabb, ami miatt még olcsóbbá válhat az finanszírozása. Ezt az is támogatni fogja, hogy az ország egy második hitelminősítőnél is kikerült a bóvli kategóriából.
A reálgazdasági részindexek kissé jobban teljesítettek, az öt mutatószámból kettő járult hozzá a GYIA növekedéséhez. Az egyik a reálkeresetek emelkedése, a másik pedig a munkakeresés átlagos időtartamának csökkenése volt (18,8 hónapról 18,7-re mérséklődött). A magyar gazdaság motorja idén a bérek gyors növekedése, ami – mivel az árak nem nőnek – lehetővé teszi a háztartásoknak, hogy érdemben növeljék fogyasztásukat. A versenyszféra foglalkoztatásának erősödése szintén hozzájárul a gazdaság bővüléséhez. Ugyanakkor a háztartások még mindig nem akarnak túl sok hitelt felvenni: a fogyasztási hitelek állománya visszaesett, miközben az ipari termelés és az ipari megrendelések is csökkentek. Ez arra utal, hogy az ipar nem lesz a következő időszakban sem a gazdaság motorja.
A harmadik negyedévben az április és június között mért 2,6 százalékoshoz hasonló ütemű bővülésre lehet számítani. Mindezek alapján azonban egyre biztosabbá válik, hogy a GDP-növekedés aligha közelítheti meg az idei évben a 3 százalékot, amit a Magyar Nemzeti Bank remél, de még a kormány 2,5 százalékos növekedési előrejelzését is komoly kockázatok övezik, hiszen az idei első negyedév nagyon gyenge lett az EU-források hiánya miatt. A következő hónapokban azonban már ez is támogathatja a gazdaságot, így jövőre nagyobb eséllyel lesz 3 százalék közelében a GDP-növekedés.
