Eredményesnek tűnik a kínai élénkítési politika – legalábbis ezt igazolják a legfrissebb makroadatok. A fellendülés nyomán enyhülhet a jegybankra nehezedő lazítási nyomás, de az egész világon megnyugvást hozhat, hogy a számok alapján a kínai gazdaság, köszöni, jól van. Az ipari termelés augusztusban éves összevetésben 6,3 százalékkal nőtt – ez a leggyorsabb tempó március óta –, a kiskereskedelmi forgalom ugyanakkor 10,6 százalékkal bővült, az állóeszköz-beruházások pedig 8,1 százalékkal gyarapodtak az év első nyolc hónapjában. A kínai statisztikai hivatal által tegnap közzétett adatok egytől egyig jobbak a vártnál, és illeszkednek azok sorába, amelyek már az elmúlt hetekben is azt tükrözték, hogy a kínai minimum stabilizálódik (ilyen volt például az 50,4 pontos értékével tízhavi magasságba emelkedő hivatalos feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index vagy a vártnál jobb exportadat).
A hivatalos célkitűzés szerint középtávon a gazdasági növekedés eddigi motorját jelentő beruházások és az iparfejlesztés helyébe a fogyasztásnak és a szolgáltatási szektornak kell lépnie, rövid távon azonban infrastrukturális fejlesztésekkel akarnak lökést adni a fellendülésnek. Ez nem okoz feszültséget a kínai ipar kapacitásfölöslegeit megszenvedő globális partnerekkel, vagyis Európával, az USA-val és Japánnal – mutatott rá a Ft.com –, de erősítheti azokat az aggályokat, hogy a bőkezű állami kiadások tovább növelik a már amúgy se kicsi kínai adósságállományt.