Megfognák az óriásokat - Nem elvetélt ötlet a Google-adó
Újszerű megoldás volna, de illeszkedik a világszintű adózási trendekbe az a magyar, a globális digitális cégeket megterhelni hivatott javaslat, amelyet Varga Mihály a visegrádi négyeknek mutatott be a hétvégén – hangsúlyozták lapunkak adószakértők. A magyar nemzetgazdasági miniszter egy olyan forrásadó bevezetését kezdeményezte, amely a határon túli szolgáltató számára kiutalt összegek egy bizonyos százalékának visszatartását írná elő a bankoknak, és ezzel biztosítaná azt, hogy nemzeti szinten megtörténjen az adófizetés.
Heinczinger Róbert, az EY adópartnere szerint a kormányok világszerte egyre határozottabban lépnek fel a globális vállalatok adóoptimalizációs megoldásai ellen. Ezek jogszerű megoldások ugyan, de egy idő óta negatív megítélés alá esnek a döntéshozók és egyre inkább a közvélemény szerint is. A multinacionális globális piacra termelő vállalatok jelentős része ugyanis különböző technikákkal kerüli el az adófizetést, sokszor élve azzal, hogy határon átnyúló tevékenységük adójogilag nehezen megfogható. A helyzetet kihasználó vállalatokon és a politikusokon is egyre nagyobb a nyomás, hogy változtassanak mindezen. Mindenki rájött már arra, hogy a nem megfizetett adó vagy az állami szolgáltatások minőségének romlását, a költségvetési hiány növekedését hozza magával, vagy másoknál jelent magasabb terheket.
Heinczinger Róbert szerint a forrásadó olyan megoldás lehet az ismert problémára, amely illeszkedhet az uniós adójogba is. Az egyetlen kifogás az lehet ellene, hogy a forgalmat, és nem a nyereséget adóztatja (utóbbi inkább elegánsabb), ám miután a magyar jogban is van olyan közteher – a reklámadó –, amelyet a nyújtott szolgáltatás mennyisége után kell megfizetni, ez kevéssé lehet akadály. Ráadásul a magyar kormány – illeszkedve az uniós trendbe – joggal követelheti meg a globális cégektől, hogy határon átnyúló szolgáltatásaik esetén fizessék meg ezt a terhet, hiszen azt az itt működő cégektől is beszedik – mondta a szakértő, aki szerint ezt versenyjogi kérdésként is lehet kezelni: nem lehet adóelőnyt biztosítani egyetlen vállalkozásnak sem. Az Apple-t is tiltott állami támogatás miatt bírságolta meg az Európai Bizottság, ami szintén versenyjogi kérdés – emlékeztetett Heinczinger.
Ugyanakkor a magyar kormány más módszerekkel is élhet a reklámadót nem megfizető külföldi cégekkel szemben. Ilyen lehetőség az inkasszó, amikor az adóhatóság egyszerűen leveszi a cég számlájáról azt az összeget, amellyel az tartozik neki. Ehhez persze szükség van egy magyar számlára és arra, hogy a hivatal határozattal állapítsa meg az adófizetési kötelezettséget (és a bírságot). Utóbbira van már lehetőség, hiszen a reklámadó módosítása felhatalmazza az adóhivatalt, hogy óriásbíráságokat vessen ki azokra a (jellemzően külhoni) cégekre, amelyek nem fizetik a reklámadót. Probléma viszont, hogy a globális cégek nem feltétlenül magyar számláról dolgoznak. Ekkor jöhet szóba a követelésfoglalás: amikor az adóhatóság az általa jogszerűen kivetett bírságot nem a cég számlájáról, hanem a neki fizetőktől kéri el. Ez a már említett globális szolgáltatók esetében viszont több ezer (ha nem több tízezer) ilyen határozat kézbesítését jelentené az összes magyar partnernek. Valószínűleg ezért merült fel, hogy egyszerűbb lehet ehelyett a bankokra bízni a szükséges összeg levonását.
Nagy Gabriella a Mazars nemzetközi transzferárközpont vezetője szerint a magyar megoldás válasz lehet egy olyan kérdésre, amellyel az EU is foglalkozik. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Parlament is javasolt témaként kezeli egy olyan forrásadórendszer kidolgozását, amely megakadályoznáa jövedelmek adózás nélküli kiáramlását. A Google vagy a Facebook esetében is több országban felmerült a kérdés, hogy ha egyes cégek nyilvánvalóan az adott országban folytatják gazdasági tevékenységüket, az adott országban történik az értékteremtés, akkor ott miért nem adóznak. A Google és hozzá hasonló társaságok adóztatását az Egyesült Királyság is megpróbálta már a 2015-ben bevezetett szabályozásával, de léteznek egyedi megoldások Ausztráliában, Spanyolországban és Franciaországban is. A cél azonban, hogy az elszigetelt megoldások helyett egységes legyen a fellépés, és valóban ott történjen meg az adóztatás, ahol az értékteremtés történik. Ezt Varga Mihály javaslata akár meg is valósíthatja, ha ennek bevezetése, alkalmazása az Európai Unió szintjén is megtörténik.


