Nem drámai a német egyenlőtlenség

Németországban is népszerű az a vélekedés, hogy a gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények pedig egyre szegényebbek lesznek. A Cologne Institute for Economic Research kutatása szerint azonban a különbség nem is olyan drámai. Az elmúlt évtizedben a legalacsonyabb keresetű tíz százalék jövedelme gyorsabban növekedett, mint a leggazdagabbaké, ráadásul a 2015 januárjában bevezetett 8,5 eurós óránkénti minimálbér is erősítette a folyamatot.

Egyik jövedelmi tizednek sem nőtt olyan gyorsan a jövedelme 2009 és 2013 között, mint a legszegényebbeké. Azóta az ágazati bérmegállapodások tovább emelték az alacsony jövedelműek keresetét, miközben az alacsony infláció az egész társadalomra kedvezően hatott. Ugyanakkor egy átlag német, aki a jövedelmi skála közepén van, nem érezhette az életszínvonalának érdemi javulását – s ezért is hiheti a különbségek növekedését –, hiszen alig 1 százalékos béremelkedést könyvelhetett el a vizsgált időszakban.

A jövedelmi egyenlőtlenséget, vagyis a társadalom szétszakadását tükröző Gini-mutató alapján Németország a 17. helyen áll az Európai Unió 28 tagállama közül. Ezt azonban részben a nyugdíjasok magas aránya okozza, akiknek a járandósága nem szerepel a piaci jövedelmek között. A kutatók azt állítják, hogy az állami nyugdíjakkal és támogatásokkal korrigálva Németország csak a 10. legegyenlőtlenebb állam az EU-ban.