Százezres mérnökhiány indíthat újabb kivándorlást

A magyar munkaadók eddig is csak nehezen tudtak versenyben maradni a mérnökökért folyó harcban, ám a következő években vélhetően erősödni fog az agyelszívás a magyarok körében eddig is az egyik legnépszerűbb kivándorlási célpontnak számító Németország felől. Legalábbis erre enged következtetni egy friss tanulmány, amelyet a kölni gazdaságkutató intézet (Instituts für Wirtschaft, IW) készített a németországi elektronikai és információtechnológiai szövetség (VDE) megbízásából, a német mérnökök egyesületének (VDI) közreműködésével. A kutatók ugyanis arra a fajsúlyos következtetésre jutottak, hogy a következő évtizedben a Németországban végző villamosmérnökök nem fogják tudni pótolni a nyugdíjba vonulókat, így 2026-ra százezerrel több szakemberre lesz szükség az országban, mint amennyit helyben képeznek. Különös tekintettel arra, hogy az USA, Ázsia és Európa között is éles verseny folyik a magasan képzett munkaerőért.

Az iparági felmérés mellett a hivatalos munkaügyi és népszámlálási adatokkal is számoló IW szerint 2016 és 2026 között folyamatosan emelkedni fog a betöltendő villamosmérnöki pozíciók száma. A növekedés eddig is folyamatos volt: 2005 és 2013 között évente átlagosan 10 500 fővel nőtt az alkalmazott villamosmérnökök és informatikusok száma. A következő években nemcsak az olyan hagyományos iparágak igényelnek egyre több mérnököt, mint például az autógyártás, hanem az okoseszközök terjedése, a digitális ipari forradalom is bővíti a keresletet. A Németországban képzett mérnökök azonban már az elmúlt években is legfeljebb a nyugdíjba vonulókat tudták pótolni, a növekvő keresletet már nem voltak képesek követni. A technológiai változások miatti keresletbővülést már főként külföldi mérnökökkel oldották meg a cégek: 2013-ra az alkalmazásban álló külföldi villamosmérnökök aránya már elérte a 10,8 százalékot.

„Érdemes némi fenntartással kezelni ezt a hatalmas számot, de az mindenképpen igaz, hogy óriási a kereslet, és folyamatosan növekszik” – mondta lapunk kérdésére Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület ügyvezető főtitkára. Bár a járműiparban az elektromos meghajtással kapcsolatos fejlesztések is növelik a villamosmérnökök iránti keresletet, a százezres létszámba már vélhetően az összes mérnök beletartozik, ezen belül is – az automatizálásnak és a digitalizációnak köszönhetően – túlsúlyban lehetnek az informatikusok. A német cégek jövőbeli növekvő kereslete ugyankkor már önmagában aggasztó a magyar cégek számára, különösen az északnyugat-dunántúli autóipari vállalatok számára, amelyek az alacsony munkanélküliség miatt már szinte csak egymástól tudják átcsábítani a munkavállalókat. Ráadásul a munkavállalókért már meg kell küzdeniük a szomszédos szlovákiai cégekkel is, hiszen Pozsony és Nyitra környéke több nagy autóipari beruházást is vonzott az elmúlt években, és 100-200 kilométeres körzetben kiépült egy jelentős beszállítói hálózat is, amely felszívta a helyi képzett és képzetlen munkaerőt, így már nálunk toboroznak.

„Ugyanakkor legalább jó hír, hogy a verseny hatására kezdenek felzárkózni a magyarországi mérnökfizetések is, legalábbis valamivel már kisebb a rés a magyar és a német bérek között a kvalifikált szakemberek esetében” – magyarázta Kilián Csaba. Emellett a főtitkár szerint a versenyképességünk megőrzésének érdekében a hazai mérnök- és szakképzésre még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, és az autóipar imázsát is meg kellene változtatni a fiatalok fejében, hiszen ma már egy sok tekintetben high-tech iparágról van szó.