Így lett pár évtized alatt a Himalájából sok millió dolláros üzlet

A hétvégi heves esőzések Tibettől délre, Nepálban földcsuszamlásokat és villámárvizeket okoztak, amelyek miatt legkevesebb 47 ember vesztette életét, emellett pedig több száz túrázó rekedt a Mount Everest tibeti oldalán. A mentőcsapatok azóta már sikerrel lehozták a bajba jutott embereket, de a Mount Everest tibeti régióját átmenetileg lezárták a túrázók elől, ami a Himalája köré épülő milliárdos turisztikai ágazatban várhatóan komoly bevételkieséseket okoz majd.

Nem is olyan régen lett a Himalája olyan jó üzlet

Legyen szó a Mount Everest megmászásáról vagy hegyi túrázásról, a hegység évről évre mágnesként vonzza az adrenalinra vágyókat. A Himalája az Eurázsiai-hegységrendszer része, amely Tibet és az indiai szubkontinens között húzódik. Itt található a Föld legmagasabb hegycsúcsa, a 8848–8850 méter magas Csomolungma (angol nevén Mount Everest). 

Azt mondják, hogy a Csomolungma csúcsáról látni a Föld görbületét, és úgy tűnik, erre egyre többen kíváncsiak is, mert az elmúlt 72 év alatt, amióta Tenzing Norgay és Edmund Hillary 1953-ban először eljutott az Everest csúcsára, a tarajos, barátságtalan fenevadból szép lassan milliókat termő kereskedelmi eszközzé változott.

Nepál és Tibet kormányai évtizedeken keresztül megtagadták a külföldi hozzáférést a csúcsokhoz, ám az 1990-es évek elején minden megváltozott. Felismerve, hogy mekkora üzleti lehetőség rejlik a nyugati kalandkeresőkben, olyan hegymászók, mint Rob Hall és Scott Fischer meggyőzték a nepáli tisztviselőket a nemzetközi engedélyek bővítéséről. Tekintve, hogy Nepálban található a világ 14 legmagasabb hegycsúcsa közül nyolc, köztük a Mount Everest is, így nem csoda, hogy a legtöbb hegymászónak ez az ország lett a célpontja. A 2000-es évek közepére több tucat nyugati idegenvezető expedíciós társaságokat hozott létre, és a forgalom hamarosan az évi 50-60-ról több mint 500 hegymászóra emelkedett. Az elszegényedett Nepál számára a Himalája ma már sok millió dolláros ipar, amelyet a hódításra szomjazó és fejenként kb. 100 ezer dollár elverésére kész hegymászók táplálnak.

– mondte Lukas Furtenbach, a Furtenbach Adventures alapítója.

2025-től több mint harmadával emelték a Mount Everestre kiadott mászási engedély díját, amely így 15 ezer dollár (hatmillió forint) lett. A statisztikák szerint az idegenvezetői díj mellett a hegymászók további 10-20 ezer dollárt költenek felszerelésre, repülőjegyekre, biztosításra, műholdas telefonszolgáltatásra és a legalább 18 hónapos, szükséges képzésre, felkészítésre. 2025-ben a Mount Everest megmászásának teljes költsége 40 ezer és 100 ezer dollár között változik. Ez az ár már tartalmazza a kormányzati engedélyt, az idegenvezetői szolgáltatásokat, a felszerelést és a logisztikai támogatást. A végső összeg persze nagymértékben függ a választott szolgáltatási szinttől, és jócskán akadnak szolgáltatók, akik a 100 ezer dolláros sáv fölött is kínálnak expedíciókat.

Sajnálatos azonban, hogy a Himalájában a turizmus gyors növekedése ökológiai válságot idézett elő: évente közel 50 ezer tonna hulladék halmozódik fel, a népszerű turistaövezetek erdőborítása 15 százalékkal csökkent, és a felszín alatti vízkészletek kimerülése a hegyi közösségek 70 százalékát érinti.

Kattintson az Origo oldalára, hogy lássa a lenyűgöző képeket a Mount Everestről!