Brüsszel lecsap a multikra!

A társasági adó nagyszabású reformját jelentette be az Európai Bizottság; a fő cél az, hogy a nagy multik ott fizessenek adót nyereségük után, ahol az keletkezik. A csomag kulcseleme a közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA), amelyre először 2011-ben tett javaslatot a bizottság, eszerint az Európai Unió­ban működő vállalatok egységes szabályrendszer alapján számítanák ki adóztatható nyereségüket ahelyett, hogy működési területük minden egyes országában az ottani jogszabályokat vennék alapul. A témáról négy éve zajlik a konzultáció a tagállamokkal, üzleti és civilszervezetekkel és az Európai Parlamenttel, de egyes kérdéseknél elakadtak, ilyen volt elsősorban a konszolidáció – emelte ki most a bizottság. A jelek szerint ezen egyelőre úgy akarnak túllépni, hogy két lépcsőben vezetnék be a KKTA-t: először a közös adóalapról állapodnának meg, utána a konszolidáció mikéntjéről.

A reform keretében egyszersmind részvénykibocsátásra is ösztönözni akarják a vállalatokat. A hatályos társaságiadó-rendszer jobban kedvez az adósságalapú finanszírozásnak, mint a sajáttőke-bevonásnak – emelte ki Valdis Dombrovskis, a bizottság alelnöke –, e torzulás mérséklése a tőkepiaci unió cselekvési tervének lényeges eleme. Ennek érdekében például az éves adóból levonható lesz a társaság új saját tőkéjének egy meghatározott kulcs szerinti hányada. Ez a pénzügyi stabilitást is erősítené – szól az indoklás –, hiszen a szilárdabb tőkebázisú vállalatok kevésbé kiszolgáltatottak a sokkhatásoknak.

A bizottság javaslatot tett a kettős adóztatással kapcsolatos uniós viták rendezésének megújítására is (az EU-ban jelenleg mintegy 900 ilyen vita van folyamatban). Az új elképzelés szerint a vitarendezési mechanizmusok az ügyek szélesebb körét fednék le, és a tagállamoknak adott határidőre kötelezően meg kellene állapodniuk.

A reformcsomag emellett véget kíván vetni annak a gyakorlatnak, hogy a vállalkozások a tagállamok és a harmadik országok adórendszereiben fellelhető hibrid struktúrákat alkalmazva bújjanak ki fizetési kötelezettségük alól. (Hibrid struktúrának azt nevezik, amikor egy ország az általánostól eltérő adózási szabályokat alkalmaz bizonyos bevételek vagy szervezetek esetében.) A júliusban elfogadott adóelkerülés elleni irányelv már most is kezeli az unión belüli különbségeket, ezt kiterjesztenék a nem EU-országokra is.

Nemzeti hatáskörben az adókulcsok

A KKTA kötelező lesz minden olyan vállalatra, amelynek konszolidált bevétele meghaladja a 750 millió eurót, de a kisebbek is alkalmazhatják. Az adóalapot egységes elvek alapján számítanák ki (például minden tagállamban ugyanolyan rátát alkalmaznának egy eszköz amortizációjánál). A profitot fel kell osztani azon tagországok között, ahol a társaság működik; a formulában egyenlő arányban vennék figyelembe, hogy egy országban a társaságnak mekkora az eszközállománya, hány főt foglalkoztat, és mennyit költ rájuk, valamint mekkora árbevételt ért el. Ezek után minden tagország a saját rendszere szerint adóztatja meg a ráeső profitot.