BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Több, mint 170 ezret visz haza egy átlagos magyar! Így nőttek a fizetések

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Közel hét százalékot nőtt a bruttó átlagkereset az egy évvel korábbihoz képest.

2016 augusztusában a bruttó átlagkereset 258 300 forint volt, 6,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - közölte a KSH.

Augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 258 300 forint volt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 171 700 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 178 900 forintra becsülhető. A nettó átlagkereset a személyi jövedelemadó-szabályok változása miatt 8,5 százalékkal lett magasabb az előző év azonos hónapjához képest.

Az év első nyolc hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 257 900 forint volt. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (520 100 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (149 600 forint).

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 171 500 forint volt az első nyolc hónapban. 2016-ban a családi adókedvezmény igénybevételének szabályai – elsősorban a kétgyermekes családok esetében – jelentősen módosultak, befolyásolva a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 178 700 forintra becsülhető.

A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 271 200 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,9 százalék volt.

A bruttó átlagkereset 6,0 százalékkal nőtt, miközben a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt 7,6 százalékkal lett magasabb egy év alatt. A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 0,1 százalékos növekedése mellett a reálkereset 7,5 százalékkal emelkedett.

A rendszeres bruttó (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek a bruttó átlagkeresetekkel azonos mértékben, 6,0 százalékkal nőttek. A munkajövedelem 5,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A munkaadói terhek kormány által tervezett csökkentése érdemi bérnövekedést tenne lehetővé, anélkül, hogy a foglalkoztatás költségei jelentősen növekednének - kommentálta az adatokat Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A munkaadói terhek nagyobb mértékű csökkentését így részben ellensúlyozhatná a bérek meredek emelése, másrészt a jelentősen növekvő bruttó bérek hatására jelentősen nőhetnek az szja, munkavállalói járulék, valamint áfa bevételek, amelyek túlnyomórészt kompenzálhatnák a munkaadói terhek csökkentéséből származó bevétel kiesést. A munkaadói terhek csökkentése emellett az állami kiadásokat is mérsékelheti a közszférában dolgozók bérterheinek csökkenése miatt. Egyúttal a munkaerőpiac kifehéredéshez is hozzájárulhat. A munkavállalói terhek csökkentése pedig kisebb ütemű bruttó béremelés mellett járna gyorsabb nettó bérnövekedéssel. Az szja esetleges 6 százalékpontos csökkentése a nettó béreket önmagában 9 százalékponttal növelné. Mivel a költségvetési mozgástér folyamatosan növekszik, a munkaerő költségeinek csökkentése sokat javíthat az ország, illetve a hazai munkaerőpiac versenyképességén - tette hozzá.

Virovácz Péter, az ING elemzője azt emelte ki: a bérek átlagos emelkedését továbbra is elsősorban az állami szférá dominálja, hiszen itt éves bázison 9,6 százalékkal nőttek a keresetek. Ez főként az egyes szektorokat érintő bérrendezésnek, valamint a bérminimumok emelésének tudható be. Mindeközben a versenyszférában bőven a trend felett bővül a dolgozók keresete, augusztusban 7,8 százalékkal. A privátszféra béremelésében már döntő szerepet játszhat a munkaerőhiány, amely egyre több területet érint. Az ipari vállalatok közel háromnegyede panaszkodik arra, hogy nincs kellő számú képzett munkaerő a piacon. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jövőben lassulhat a foglalkoztatás növekedési üteme, miközben a bérek egyre magasabb ütemben bővülhetnek.

Virovácz Péter, az ING elemzője azt emelte ki: a bérek átlagos emelkedését továbbra is elsősorban az állami szférá dominálja, hiszen itt éves bázison 9,6 százalékkal nőttek a keresetek. Ez főként az egyes szektorokat érintő bérrendezésnek, valamint a bérminimumok emelésének tudható be. Mindeközben a versenyszférában bőven a trend felett bővül a dolgozók keresete, augusztusban 7,8 százalékkal. A privátszféra béremelésében már döntő szerepet játszhat a munkaerőhiány, amely egyre több területet érint. Az ipari vállalatok közel háromnegyede panaszkodik arra, hogy nincs kellő számú képzett munkaerő a piacon. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jövőben lassulhat a foglalkoztatás növekedési üteme, miközben a bérek egyre magasabb ütemben bővülhetnek. forrás: KSH -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.