A fogyasztásban bízhatnak a németek

Töretlenül optimisták a német vállalatvezetők, legalábbis ami a jelenlegi helyzetet illeti: az üzleti hangulat fontos fokmérőjének tekintett Ifo-index novemberben megmaradt az októberi 110,4 ponton, ez két és fél éve nem látott csúcs (még úgy is, hogy az októberit lefelé módosították az eredetileg közölt 110,5 pontról). A következő hat hónapra szóló várakozások azonban kissé romlottak – 105,9 pontról 105,5-re csökkent ez a részindex –, holott az elemzők inkább javulásra számítottak. Ez elsősorban a feldolgozóipar „kevésbé dinamikus exportkilátásainak” eredménye – közölte a müncheni gazdaságkutató elnöke, Clemens Fuest, hozzátéve: a német gazdaságot szemlátomást nem zavarta meg Donald Trump amerikai elnökké választása.

Az ugyancsak tegnap közzétett részletes harmadik negyedévi GDP-adatok nem adnak okot túlzott derűlátásra: az előző három hónaphoz képest 0,2 százalékkal bővült a német gazdaság – erősítette meg az előzetes adatot a Destatis –, ez évesítve 0,8 százalékos növekedés, ami egy éve a leglassúbb ütem. A korábbi motorból visszahúzó erő lett: az export 0,4 százalékkal csökkent, az import pedig 0,2 százalékkal, így a külkereskedelem 0,3 százalékpontot vett el a GDP-növekedésből. A fogyasztás viszont ellensúlyozni tudta ezt: az 1 százalékkal emelkedő állami kiadások 0,2 százalékpontot tettek hozzá a növekedéshez, ez jórészt annak köszönhető, hogy eurómilliárdokat költenek a menekültek elhelyezésére és integrálására. A 0,4 százalékkal emelkedő lakossági kiadások ugyanennyivel járultak hozzá a bővüléshez, az alacsony hitelköltségek és az emelkedő bérek végre a németek költekezési kedvét is meghozták.

Ez kezd meglátszani az építőiparon is, az ágazatba érkező beruházások 0,3 százalékkal nőttek a harmadik negyedévben az ugyancsak a lakossági vásárlóerőre alapozó ingatlanpiaci boom reményében (maga az építőipar azért még nem tudott hozzájárulni a fellendüléshez). Az viszont az üzleti körök óvatosságát mutatja – és nem jó jel a továbbiakra nézve –, hogy az állóeszköz-beruházások 0,6 százalékkal csökkentek a negyedévben, vagyis a vállalatok egyelőre nem bíznak a megrendelések felfutásában.

Elemzői várakozások szerint a negyedik negyedévben erősödhet a német növekedés, és elérhető lesz a kormány idei 1,8 százalékos prognózisa, a Bundesbank pedig egyenesen úgy fogalmazott a hét elején kiadott havi jelentésében, hogy az év végén jelentős gyorsulás lesz az átmeneti nyári lassulás után. A jegybank kiemelte, hogy a foglalkoztatottság jelentősen javult, és arra számítanak, hogy a következő hónapokban tovább csökken a munkanélküliségi ráta. Mindez azonban nem változtat a kormány jövő évi előrejelzésén, amely szerint 1,4 százalékra lassul a tempó, részben a világkereskedelem gyengülése, részben a Brexit-döntés hatásai miatt.