Felemás hatásokat hozhat az emelés

Inkább kedvező hatásai lesznek makrogazdasági szempontból a 15 százalékos minimálbér-emelésnek, a garantált bérminimum 25 százalékos növelésének, valamint a járulékok csökkentésének a szakértők szerint. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza lapunknak korábban kiemelte, hogy már tavaly és idén is a lakossági fogyasztás a GDP-növekedés húzóereje, és jövőre is így lesz. „A minimálbér kiugró növelése nélkül is a fogyasztás lenne a gazdasági növekedés legerősebb támasza 2017-ben is, az elfogadott béremeléssel azonban még gyorsabb fogyasztásnövekedés várható, ami néhány tized százalékponttal fogja emelni a GDP-növekedést – hangsúlyozta a közgazdász.

A nagyvállalatoknak, a termelékeny cégeknek és az ország fejlett régióiban működő vállalatoknak nem fog gondot okozni a béremelés, de az ország keleti részein más a helyzet – fejtette ki lapunknak Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője. Az utóbbi területeken a kereslet még most is gyenge, ezért a vállalatok nehezen tudják érvényesíteni a fogyasztói árakban a magasabb béreket, ezért nehéz helyzetbe kerülhetnek a cégek. Itt elbocsátások, nem pedig magasabb árak várhatók jövőre – vélekedett az elemző.

Török rámutatott, a minimálbér emelése húzóerő a többi bérkategóriában is, így a nemzetgazdasági béremelési ütem 10 százalékhoz közeli lesz, de egy számjegyű marad jövőre. Azt is kiemelte, hogy lesznek olyan vállalatok, amelyek csődbe fognak menni a jelentős béremelési kényszer hatására – mint ahogy a 2011-es nagymértékű minimálbér-emelésnél is tapasztalhattuk –, és arra is lesz példa, hogy egy vállalat inkább a fekete- vagy a szürkegazdaságot választja.

Az adószakértők kedvezőnek tartják a járulék csökkentését, ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a kis cégeknél a tehercsökkentés (esetükben 10 százalékról csökken 9-re a vállalati nyereségadó) nem ellensúlyozza a minimálbér emeléséből fakadó többletterheket. Szmicsek Sándor, a Mazars könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég adópartnere megjegyezte, a kkv-k versenyhátrányba kerülnek, illetve áremelésre kényszerülnek. Vélhetően lesznek olyan ágazatok, például az építőipar, amelyeknél jelentős problémákat is okozhatnak a változások. A szakértő szerint az intézkedés a szakképzett munkaerő hiányát nem fogja igazán enyhíteni; képzett dolgozókat többnyire nem minimálbéren, illetve nem garantált bérminimumon fizetnek.