Feljebb mentek az árak az eurózónában

Alapvetően megnyugtató inflációs mutatóval készülhet a kormányzótanács jövő heti ülésére az Európai Központi Bank (EKB): novemberben az eurózónában év/év alapon 0,6 százalékkal nöttek a fogyasztói árak az Eurostat előzetes adata szerint, ez 2014 áprilisa óta a legmagasabb érték. Az elemzők erre is számítottak az októberi 0,5 százalék után, arra azonban szinte minden kommentár figyelmeztet: az emelkedés jórészt annak köszönhető, hogy a bázisból kiestek a mainál alacsonyabb olajárak. Ezt igazolja az is, hogy az élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt maginfláció üteme csak 0,8 százalék lett – ezzel már negyedik hónapja ragadt ezen a szinten –, vagyis az igazi, inflációt is gerjesztő élénkülés még nem indult be.

Az EKB várhatóan december 8-án dönt arról, hogy változtat-e 2015 márciusa óta tartó, többször kibővített kötvényvásárlási programján, amelyet a jelenlegi vállalás szerint legalább 2017 március végéig folytat. Az elemzők többsége arra számít, hogy legalább meghosszabbítják a program minimális határidejét, várhatóan jövő szeptemberig, Mario Draghi, az EKB elnöke pedig azt sem zárta ki az El Paísnak adott, a jegybank honlapján megjelent interjúban, hogy a most 80 milliárd eurós havi keretet is megemelhetik.

A döntés a szokottnál is több bizonytalansági tényező határozhatja meg – köztük például az, hogy mit várnak Donald Trump megválasztott amerikai elnök gazdaságpolitikájától vagy az olajáraktól –, mindenesetre elemzők szerint az ugyancsak jövő héten megjelenő új EKB-prognózis még a maginflációt övező lefelé mutató kockázatokra is figyelmeztet majd. Az EKB elnöke ugyanakkor úgy látja – hangsúlyozta az interjúban –, hogy 2018-2019-re elérhető lesz a jegybank célja, vagyis a valamivel 2 százalék alatti infláció.