Így adózunk 2017-ben

Bár a kiszámíthatóság jegyében már júniusban elfogadták egyszer a jövő évi adóváltozásokat, újabb csomagot nyújtott be a hosszú hétvége előtt a kormány – de valószínűleg ez sem a végleges 2017-es rendszer. A kétszáz oldalas törvényjavaslatba ugyanis nem fért be két, korábban már beharangozott, fontos változás: az adózás rendjéről szóló törvény teljes megújítása és a járulékcsökkentés. A parlamenti vita során egyébként is várhatók még változások – a cigaretta jövedéki adójának változtatására is javaslatot tesz a kormány, ám ez emberemlékezet óta nem maradt úgy, ahogyan azt eredetileg benyújtották –, de az azért elvárható volna, hogy a járulékcsökkentés a része legyen majd az újabb adósalátának.

A mostani javaslat tulajdonképpen egy meglehetősen hosszú hibajavításnak is tekinthető: a 320 paragrafus meghatározó részénél az indoklás az, hogy egyértelműsítik a szabályokat – de van olyan eleme is a változtatásoknak, amikor csak az idei szja-csökkentést viszik végig az előírásokon. Például csökkentik a cafeteria adóját, egy önmagában értelmetlen javaslattal a béren kívüli juttatások terheit veszik le egy hangyányit. A készpénz és a SZÉP kártya extrán kedvezményes terhe így 34,5 százalékról 34,2 százalékra, a többi utalványé pedig 49,98 százalékról 49,56 százalékra csökken. A javaslat maga azt a szorzót csökkenti 1,19-ről 1,18-ra, amellyel a juttatásokat kell felszorozni, hogy erre számolják rá a 15 százalékos SZJA-ból és a most 27 százalékos (az extra kedvezménynél 14 százalékos) munkáltatói „járulékból” álló terhet. Az indoklás szerint a csökkentésre az szja mérséklése miatt van szükség (ami nem túl jó magyarázat, mert a szorzó nem a jövedelemadó kulcsához igazodott, hanem még évekkel ezelőtt a szuperbruttóhoz – csak az máshol megszűnt). Akárhogy is legyen, van még néhány törvény, ahol az osztalékot 16 százalékkal adóztatták – ott is lemennek 15 százalékra.

De ugyanígy megkésett jogszabályalkotásnak tekinthető, amikor a nemzetközi számviteli szabványok (IFRS) átállás részleteit pontosítják, és teszik néhány helyen még kedvezőbbé. Az egyik pont szerint például a magyar állam garantálja, hogy az átállással a cég nem fizet majd több adót: a jogszabály tervezete szerint ugyanis a magyar mérleg szerinti nyereségnél az IFRS szerinti elszámolást választók esetében semmiképp sem kell majd többet fizetni. Annak kimondása, hogy adózási szempontból a nemzetközi számvitel csak jobb lehet, valószínűleg azért is fontos, mert egyelőre kevesen választották az új formát – a népszerűtlenségnek pedig a vélekedések szerint az adózási kérdések bizonytalansága volt az oka. Most több körben egyértelműsítik a szabályokat, igaz: az IFRS-t már csak 2018-tól választhatja majd ezek után a cégek többsége.

Ami a javaslat érdemi részét illeti, a kormány a hivatalos indoklás szerint az adminisztráció csökkentése és az adózás egyszerűsítése, no meg kiemelt adópolitikai intézkedések miatt döntött a változtatásokról. Leginkább a cégeknek adnak újabb kedvezményeket – az energiatakarékossági beruházások 30 százaléka lesz leírható az adóból, míg a startupokba fektetők évi 20 milliós kedvezményt kapnak. A kormánynak ezenkívül eszébe jutott, hogy ha már adókedvezményt ad a mobilitási támogatásra (amikor a cégek a költözést segítő juttatást adnak ingyenes cafeteriában), akkor a munkásszállók építésére is adjanak hasonlót. Ezenkívül könnyebbé teszik a fejlesztési adókedvezmény igénybevételét: 150 fő helyett 50 fős bővítés is elegendő lesz ehhez (de a kis és közepes cégeknél is csökken az előírás). Speciális kedvezmény segíti a vendéglátósokat: a zenészeknek kifizetett (áfa nélküli) összeg felét adóalapjukból leírhatják.

A kisebb társaságok esetében az alanyi áfamentesség határának emelése jelent markáns változást – itt 6 millióról 8 millióra emelkedik a határ. További kedvezmény, hogy a rendkívül kedvező (havi 50 ezer forint fix adót jelentő) kata – a kisvállalkozások tételes átalányadója – bevételi határa 12 millió forintra emelkedik (6 millióról), miközben a nem annyira népszerű, de közepes cégeknél rendkívül jó adózási lehetőségeket kínáló Kiva határa 500 millió forintról egymilliárdra növekszik.

Szigorítás is van persze: a cigaretta jövedéki adójának tavaszra tervezett emelését előrehozná a kormány januárra (itt még lehetnek változások), a székhelyszolgáltatóknál bejelentett cégek eleve rossz minősítést kapnak, de jön a NAV barátságosabb arca is: a támogató eljárásban a hatóság nem szankcionál, hanem önellenőrzést és korrekciót javasol majd, segítséget ad a hibák javítására.