Jelentős járulékcsökkentés jöhet a következő években

Lehet egy kicsit bátrabban tervezni – vezette fel pénteken Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormányzat hosszú távú járulékcsökkentési és béremelési javaslatát. E szerint jövőre 4, 2018-ban pedig újabb 2 százalékponttal mérsékelnék a jelenleg 27 százalékos munkáltatói bérterhet, miközben jelentős béremelési ütemet kérnének. A minimálbér jövőre 15, az után 8, a garantált bérminimum 2016-ban 25, majd 12 százalékkal emelkedne az elképzelés szerint. Varga Mihály azt mondta: az ezt követő években további 2-2 százalékpontos járulékcsökkentést irányoznának elő, amennyiben a reálbérek emelkedése 6 százalék felett lesz. Mindez azt jelentené, hogy a 2022-ig tartó programban a járulékok akár 14 százalékkal is csökkenhetnének, miközben a reálkeresetek 40 százalékkal emelkednének. Könnyen kiszámolható: ezzel a kormány nem feltétlenül járna rosszul, a költségvetés bevételei a brutálisan növekvő bérek miatt nagyjából garantáltak is lehetnének. A versenyszféra 6 százalékos reálbérnövekedése a járulékalapot 370, a bevételeket (a teher mértékétől függően) 50–85 milliárd forinttal emeli mai árakon számolva, vagyis könnyedén kitermeli az egy százalékpontnyi járulékcsökkentést.

A járulékcsökkentésről és a legkisebb kereset összegének emeléséről a kormány szeretne megállapodni a munkáltatók és a szakszervezetek képviselőivel, így a nemzetgazdasági miniszter a pénteki, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) zárt, kibővített testületi ülését követő tájékoztatón nem győzte hangsúlyozni: a kormány javaslatáról van szó, vagyis bőven lehet még változás. Annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által ígért személyijövedelemadó- és nyereségadó-csökkentés miként viszonyul ehhez a javaslathoz, Varga azzal tért ki: lehet az egyeztetéseket tágabb keretek között folytatni, nyitottak a javaslatokra, van a költségvetésben mozgástér, neki pedig széles körű a felhatalmazása. Hangsúlyozta: az egyeztetések a héten még folytatódnak – persze kérdés, hogy mikor születhet végleges megállapodás. A hosszú távú, több évre szóló megegyezés hosszabb ideig tartó egyeztetéseket sejtet, miközben a rendelkezésre álló idő korlátozott: az adótörvényekről november végén születik döntés, márpedig ezekbe kellene beilleszteni az új javaslatokat.

A szakszervezetek mindenesetre elégedettek a kormány terveivel, amelyek nagyobb minimálbért és garantált bérminimum-emelést tartalmaznak az általuk javasoltnál is. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt hangsúlyozta: az alacsony kereseti szint ma már gátja a gazdaság fejlődésének, a gyorsabb béremelés pedig megoldhatja a munkaerőhiány problémáját, miközben a fogyasztás növekedésén keresztül hozzájárulhat a további bővüléshez is.

A munkaadók óvatosabban fogalmaznak, azt hangsúlyozzák: készek a hosszú távú megállapodásra. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint 4 százalékosnál nagyobb ütemű járulékcsökkentésre volna szükség, miközben úgy véli: túlzott terhet jelentenének a kormányzati béremelési tervek a vállalatoknak. A munkaadók 10 százalékos minimálbér- és 20 százalékos bérminimum-emelést javasoltak a következő évre, ám az általuk kért intézkedések között a nagyobb mértékű járulékcsökkentés mellett más, például bürokráciacsökkentő lépések is szerepelnek.

Átfogó kudarcok

A munkáltatókkal és a munkavállalókkal folytatott érdekegyeztetés történetében eddig nem sikerült még átfogó, többéves megállapodást kötni, bár erre – más helyzetben – korábban is voltak próbálkozások. A Horn-kormány 1994-ben igyekezett összehozni az első Társadalmi Gazdasági Megállapodást (TGM), ám a Bokros-csomag félbeszakította a tárgyalásokat, és az átfogó egyezségből nem lett semmi. Ezt követően egy átfogó ár- és bérmegállapodást igyekeztek tető alá hozni, amelynek célja az lett volna, hogy visszafogottabb bérpolitikával segítsék az akkor még magas infláció leszorítását – ám ez többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült.