Kitartott a növekedés

Szeptemberben csaknem 258 ezer forintra emelkedett a bruttó átlagkereset, ez 6,7 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában mértet – derült ki a KSH adataiból. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése, az egészségügyi és a szociális területen dolgozók részére kifizetett emelt bérkiegészítés, illetve kiegészítő pótlék is hatással volt. Az év első kilenc hónapjában a nettó keresetek emelkedése a személyijövedelemadó-kulcs egy százalékpontos csökkenése következtében 7,7 százalékos volt, így a nettó bér 171 500 forintra nőtt.

Virovácz Péter, az ING Bank közgazdásza kiemelte: a bérek átlagos emelkedését továbbra is elsősorban az állami szféra dominálja, hiszen itt éves bázison 9,1 százalékkal nőttek a keresetek. Ez magasabb, mint az előző hónapokban, mivel szeptemberben újabb béremelési kör zajlott le a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók között. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási ágazatban voltak a legmagasabbak, 515 100 forintot lehetett keresni, míg a humánegészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak, 150 800 forinttal.

„A bérnövekedés üteme 2015 közepétől kezdődően gyorsult fel, és 2016-ban a bruttó bérnövekedés üteme 6 százalék közelében stabilizálódott, amit legnagyobb részben a több ágazatban kialakult munkaerőhiány, illetve ennek következtében a munkavállalói szervezetek megerősödő alkuereje tett lehetővé” – hangsúlyozta Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. A közeljövőben ezekhez a tényezőkhöz csatlakoznak a még intenzívebb bérnövekedés irányába ható gazdaságpolitikai lépések – emelte ki.

Az idei évben 6 százalék körüli bruttó bérnövekedés mellett a nettó emelkedése meghaladhatja a 7,5 százalékot, ami a 0,5 százalék körüli éves átlagos inflációra tekintettel 7 százalékot meghaladó reálbér-növekedést jelent. Jövőre a bruttó bérek éves átlagos növekedése akár két számjegyű is lehet Suppan szerint, miközben az éves átlagos infláció 2 százalékra emelkedhet.