A jegybank több jelzáloglevelet szeretne a hitelek mögött
Az egyre élénkebb és fejlettebb jelzáloglevél-piac segítheti a hosszabb kamatperiódusú, fix kamatozású hiteltermékek elterjedésén és a kamatköltségek csökkenésén keresztül a lakossági lakáshitelek egészséges szerkezetű növekedését – közölte a Magyar Nemzeti Bank. A bankok jellemzően rövid lejáratú betétekből finanszírozták eddig a gyakran több évtizedes lejáratú jelzáloghiteleket is, ebben pedig rejlenek kockázatok.
A jegybank annak érdekében, hogy mérsékelje a bankrendszerben a forinteszközök és -források közötti lejárati eltérést nagyságát, 2015 júniusában rendeletet adott ki. A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóját szabályozó rendelet előírja, hogy a hazai hitelintézetek a forintos lakossági jelzáloghitel-állományukat jövő áprilistól legalább 15 százalékban hosszú lejáratú, stabil, jelzálogfedezetű forintforrásokkal finanszírozzák. A szabályozás kihirdetése óta három új jelzálogbank alakult Magyarországon, és idén ősszel az első új jelzálogleveleket is kibocsátották.
Elérte a célját az MNB
Sikeresen szorította le az év végére a tervezett 900 milliárd forintra a 3 hónapos betétben elhelyezhető pénzmennyiséget a jegybank. A tegnapi tenderen 521,5 milliárdot helyeztek volna el a bankoka betétben, az MNB pedig az előzetesen tervezett 400 milliárdot fogadta el. A „nem hagyományos” lazítás jövőre is folytatódik: 2017 márciusára 750 milliárdra szorítják le az állományt, ami alacsonyan fogja tartani a Bubor-kamatot és a diszkontkincstárjegyek hozamát is. (H. J.)
a betétben, az MNB pedig az előzetesen tervezett 400 milliárdot fogadta el. A „nem hagyományos” lazítás jövőre is folytatódik: 2017 márciusára 750 milliárdra szorítják le az állományt, ami alacsonyan fogja tartani a Bubor-kamatot és a diszkontkincstárjegyek hozamát is. (H. J.)-->
