Az MNB ülésére figyel a piac
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa keddi kamatdöntő ülése alkalmával dönt a következő három hónapra a 3 hónapos jegybanki betét felső korlátjáról – jelenleg 900 milliárd forint –, amelynek módosításával változatlan alapkamat mellett a rövid távú pénzpiaci hozamokat, és így végső soron a forint árfolyamát képes befolyásolni – mutat rá Módos Dániel, az OTP Bank szakértője. Ezenkívül a következő héten 350 milliárd forint értékű devizacsere-ügylet (FX-swap) jár le, amelynek megújításával, illetve volumenének változtatásával tovább igazíthatja az MNB a bankrendszer forintlikviditását.
Mivel az Európai Központi Bank (EKB) döntése a várakozásokhoz képest kevésbé volt szigorú, valamint a hazai makrogazdasági folyamatokban sem történt érdemi elmozdulás a néhány héttel ezelőtti bérmegállapodás óta, továbbá a forint árfolyama jelenleg az MNB számára megfelelő szinteken áll (310-315), ezért a jegybank nincs azonnali lépéskényszerben.
Mivel előrejelzésünk szerint 2017 elején átmenetileg 3 százalék közelébe emelkedhet a fogyasztóiár-index, a növekvő infláció és a változatlanul alacsony alapkamat leértékelődési nyomást helyezhet a forintra – véli Módos Dániel. Ez pedig az MNB-nek a korábbiaknál nagyobb mozgásteret biztosít, azaz lehetősége nyílik óvatosabban csökkenteni a 3 hónapos jegybanki betét állományát, de akár az FX-swapokét is.
A bank várakozása szerint az alapkamat változatlanul hagyása mellett, kismértékben, 750 milliárd forintra csökkentik a 3 hónapos jegybanki betét elfogadható mennyiségét, esetleg ezt kombinálva az FX-swap állomány csökkentésével.
Fontos lesz még a harmadik negyedéves fizetési mérlegről szóló statisztika közlése is. Az MNB havi statisztikái alapján a negyedévben 2391 millió euró lehetett a folyó fizetési mérleg többlete, ez a második negyedéves, csúcsot jelentő 1767 milliárdos értéknél, illetve az egy évvel korábbi 997 milliárdos többletnél is jelentősen magasabb.
Idén több egyszeri tétel (nyersanyagok árzuhanása, az EU-források elapadása következtében zuhanó beruházási aktivitás) miatt történelmi csúcsra, a GDP 8 százaléka közelébe emelkedhet a folyó fizetési mérleg többlete. 2017-ben 6 százalékra, majd később tovább csökkenő szufficitre számít az OTP Bank, ahogy az egyre erősebb belső kereslet markánsabb importvonzata és az importnyersanyagok áremelkedése rontja majd az árumérleget – emelte ki Dunai Gábor, a bank szakértője. Hozzátette: ez egyben azt is jelenti, hogy a forintra nehezedő felértékelődési nyomás a következő években enyhülhet, ami önmagában segíti majd a jegybankot a jelenlegi monetáris politikai rezsim fenntartásában.
