Nem túl fényes kilátásokkal indul az idei szüret: az aszály és a forróság is beleszólt a szőlőtermés alakulásába
A napokban elindult a szüret a Kunsági borvidéken, ahol első körben a néró és az Irsai Olivér fajtákat szüretelik, a cserszegi fűszerest pedig a jövő hét vége körül kezdhetik – mondta a Világgazdaság érdeklődésére Frittmann János soltvadkerti borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke. Magyarország legnagyobb borvidékén az idei szüret kezdetén a legnagyobb gondnak a víz hiányát tartják – emellett voltak fagykárok is –, ezért egyelőre csak azt látni, hogy a korai fajtákból gyenge-közepes termés várható. A minőségben azonban lehet bízni: a HNT-elnök szerint ugyanis például az Irsai aromajegyei kiváló minőséget vetítenek előre, a gond a mennyiséggel van.
Mint mondta, az aszály a fiatalabb, akár hat-hét éves ültetvényeket is nagyon megviselte, mert akár homokos, akár agyagos a talaj, az kiszáradt. Az idősebb ültetvények mélyebbre hatoló gyökérzetük miatt jobban viselik a vízhiányt, de ha fel lenne töltve a talaj, a szőlőnek semmi problémája nem lenne. Most elkezdődött valami a vízgazdálkodásban, de egy legalább harmincéves lemaradást kellene behozni – mondta.
Kérdésekkel teli az idei szüret
A később érő fajtáknál most még nagy a bizonytalanság, és ha nem lesz eső, akkor még ezzel a várható terméssel is a korai fajták lesznek a szerencsésebbek. A vízhiány okozta gondokról a Baon is beszámolt, kiemelve, hogy nagyon kellene az eső a bogyók fejlődéséhez és a megfelelő létartalom kialakulásához is. A gazdák a csapadékszegény időjárás pozitívumaként említették, hogy a szárazság miatt gyengébb volt a fertőzés, így kevesebb növényvédelmi beavatkozásra volt szükség.
Amikor azonban a többi fajta is beindul, mindent le kell majd szedni, mert „összeérnek” a különböző szőlőfajták, egyes ültetvényekben pedig a kényszerérés is bekövetkezhet.
Ennek az időjárásnak a kisebb termés mellett az is következménye lehet, hogy maga a szőlőültetvény is károsodik. A tőkék ugyanis ilyenkor minden energiájukat a termés nevelésére fordítják, és előfordulhat, hogy a szüret után a tőke „megadja magát” – fogalmazott, megemlítve, hogy például ez jellemző a cserszegi fűszeresre. Az idei évjáratot óriási vadkár is sújtja. A vadak is keresik a vizet és az élelmet, mi viszont nem azért termelünk, hogy a vadakat ellássuk – mondta a HNT elnöke.
Nagy a veszély: a hazai szőlőkben is terjed a rettegett kór, a korai felismerés a kulcs
A szőlő aranyszínű sárgasága betegség korai felismerésének fontosságára hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A kórokozó súlyos növényegészségügyi és gazdasági károkat okozhat, komoly veszélyt jelent a hazai szőlőtermesztésre.
Kivágáshoz vezetett a vadkár
A szőlőtermelőket sújtó vadkár egyébként nem egyedi jelenség, idén márciusban például arról szóltak a hírek, hogy a Káli-medencében tízhektárnyi bérelt szőlő művelésével hagyott fel Pálffy Gyula neves borász, mert tehetetlen volt az elszaporodott vadállomány pusztításával szemben. Ezzel ráadásul nem volt egyedül. Itt ennek következményeként el is veszett a szőlőterület, ugyanis mivel a tulajdonos nem tudta másnak kiadni, ezért kivágatta.
A HNT-elnök szerint a szőlőárak emelkednek. A kékszőlő-fajták iránt most kisebb az igény, ezeknél az alföldi régióban nem várható áremelkedés, és – persze a termésmennyiségtől függően – lehetnek olyan borvidékek, ahol akár ármérséklődés is bekövetkezhet. A fehér szőlők viszont – az Alföldön legalábbis – 7-10 százalékkal drágulhatnak az egy évvel ezelőttihez képest.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.