A Bloomberg cikke szerint a magát „fekete báránynak” tartó magyar miniszterelnök pártjának politikai dominanciája elsöprő fölényű lesz a következő választásokon is, ám az ékes retorika ellenére a gazdasági hangulat eléggé ingatag. A kilátásokat beárnyékolja az „urambátyám” rendszer, a gazdaságba való beavatkozás pedig aláássa a versenyképességet, bénítja a növekedést, és elüldözi a befektetőket annak ellenére is, hogy Magyarország visszanyerte korábbi befektetési minősítését.
A növekedési potenciál csökkenése az államkapitalizmus építésének eredménye, amelyet a rövid távú intervencionista intézkedések is támogatnak – mondta Evghenia Sleptsova, az Oxford Economics kutatóintézet közgazdásza a Bloombergnek.
Magyarország példája mutatja, hogy miután Orbán Viktor kormányfő növelte az állam szerepét a gazdaságban, a bankok közvetlen felvásárlása, a piacok törvényhozás útján való átalakítása, és a multik kiszorítása a helyi befektetők érdekében mind olyan intézkedések, melyek elriasztják a befektetőket a magyarországi beruházásoktól, és hosszú távon a növekedési potenciál romlásához vezet.
A Bloomberg utal arra, hogy Magyarország versenyképessége romló tendenciát mutat, és a kormányzati átláthatóságban rendkívül rosszul szerepel a Világgazdasági Fórum idei jelentése szerint.
A hivatalos kormányzati kommunikáció szerint ezek a besorolások „teljes mértékben szubjektívek, mely néhány vezető véleményén alapul”, ugyanakkor Lázár János novemberi nyilatkozatát is kiemeli, miszerint Magyarország versenyképessége nagyot romlott az elmúlt években.
„Magyarország egyfajta Patyomkin-gazdasággá kezd válni” – mondta Martin József Péter, A Transparency International budapesti vezetője. „Kívülről látszólag jónak tűnik, de belülről rohad” – tette hozzá.
A Moody''s volt az utolsó a három nagy hitelminősítő közül, amely november 4-én visszaminősítette Magyarország befektetésre ajánlott osztályzatát, a költségvetési fegyelem és a csökkenő államadósság miatt. December 2-án Orbán Viktor a magyarországi gazdasági folyamatokat sikertörténetnek minősítette. Magyarország hitelfelvételi költségei már alacsonyabbak, mint Lengyelországé, amely jelenleg magasabb besorolásban van. A Bloomberg emellett megjegyzi, hogy a Magyarországon az egyik legalacsonyabb az EU-ban, 4,7 százalék.
„A vállalatok ódzkodnak attól, hogy Magyarországon ruházzanak be, mert hiányzik az államba vetett bizalom. Nincs átláthatóság és kiszámíthatóság” – mondta Anders Svendsen, a koppenhágai székhelyű Nordea Bank vezető elemzője.
Chikán Attila, a Corvinus egyetemen professzora – és aki másfél évig az első Orbán-kormány gazdasági minisztere volt –, úgy véli, hiába a vállalati adócsökkentés, vagy az EU-s pénzek átláthatóbb szétosztására irányuló tervek, egészen addig nem lehet tartós javulásra számítani, amíg az állam nem hagy fel a piacgazdaságból való egyre nagyobb szeletek kihasításával.
